TARTALOM
1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.............................................................................................................. 3
1.1 A Szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ............................................................... 3
1.2 A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ........................................ 3
1.3 A Szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya........................................................... 3
2 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI............................................................................................ 4
2.1 Az intézmény adatai ............................................................................................................................... 4
2.2 Az intézmény bélyegzői és lenyomatai.................................................................................................... 5
2.3 Az intézmény alapfeladatai és feladatellátási rendje ............................................................................... 6
2.4 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ............................................................................................... 6
3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE........................................................................................... 7
3.1 Az intézmény felelős vezetője ................................................................................................................. 7
3.2 Az igazgatóhelyettesek ............................................................................................................................ 8
3.3 Aláírási jogkör ........................................................................................................................................ 9
3.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ........................................................................ 9
3.5 Az intézmény nevelő-oktató munkájának ellenőrzése........................................................................... 10
4 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK ÉS
ÉRTEKEZLETEK....................................................................................................................................... 11
4.1 A törvényes működés alapdokumentumai ............................................................................................. 11
4.2 Az intézményi alapdokumentumokról való tájékozódás lehetősége...................................................... 12
4.3 Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok........................................................... 12
4.4 Az intézmény működését meghatározó értekezletek ............................................................................. 13
5 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ....................................................................................... 14
6 TEENDŐK BOMBARIADÓK ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK (TOVÁBBIAKBAN:
„BOMBARIADÓ”) ESETÉRE .................................................................................................................... 15
7 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE.......................................................................................................... 18
7.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ........................................................................... 18
7.2 A pedagógusok munkarendje................................................................................................................. 18
7.3 Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendje........................................................ 19
7.4 Az iskola tanulóinak munkarendje, a házirend ...................................................................................... 19
7.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ............................................................................. 19
7.6 Az intézményben tartózkodás rendje, a nyitva tartás............................................................................. 20
7.7 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ...................................................... 21
7.8 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje ..................................................................................... 22
7.9 A dohányzás intézményi szabályai ........................................................................................................ 22
7.10 A tanulók- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ................................................ 23
8 AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ............................................................................... 24
8.1 A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje.................................................................................. 24
8.2 Az intézményi közösségek kapcsolattartási rendje................................................................................ 24
8.3 A belső kapcsolattartás formái és rendje................................................................................................ 26

- 2 -
8.4 Szakmai blokkok .................................................................................................................................. 26
8.5 Külső kapcsolattartás formái és rendje .................................................................................................. 27
9 A SZÜLŐK, TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI .................................................................. 31
9.1 Szülők tájékoztatása.............................................................................................................................. 31
9.2 Tanulók tájékoztatása ............................................................................................................................ 31
9.3 Különös közzétételi lista........................................................................................................................ 32
10 A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK....................................... 32
10.1 A speciális tantervű osztályba való felvétel, átvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei....................... 32
10.2 Az osztályozó vizsga rendje .................................................................................................................. 32
10.3 Versenyeken, rendezvényeken való részvétel szabályozása .................................................................. 32
11 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE ........................... 33
12 INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, RENDEZVÉNYEK ....................................................... 35
12.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai............................................................................................ 35
12.2 A hagyományápolás külsőségei............................................................................................................. 35
12.3 Az intézmény rendezvényei................................................................................................................... 36
13 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE................................................................................... 38
13.1 Jogok és kötelezettségek....................................................................................................................... 38
13.2 A könyvtár szolgáltatásai...................................................................................................................... 38
13.3 A könyvtár nyitásának és zárásának rendje ........................................................................................... 39
14 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSI SZERKEZETE...................................... 40
15 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK........................................................................................................................ 41
MELLÉKLETEK
1.sz. Adatkezelési szabályzat
2.sz. Könyvtári gyűjtőköri szabályzat
3.sz. FEUVE szabályzat
- 3 -
1 Általános rendelkezések
1.1 A Szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja
A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény
Szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Itt rendelkezünk a közoktatási intézmény szervezeti
felépítéséről, továbbá mindazokról, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési
Szabályzat készítését az 1993. évi LXXIX. tv., valamint annak végrehajtására kiadott 11/1994. (VI.8.) MKM
rendelet írja elő. Felülvizsgálatát a 32/2008 (XI.24) OKM rendelettel kötelezték.
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek
és miniszteri rendeletek:
· 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról,
· 1992. évi XXXVIII. törvény az Államháztartásról,
· 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről,
· 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról,
· 1992. évi LXIII. törvény A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról,
· 1999. évi XLII. törvény A nemdohányzók védelméről,
· 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet az államháztartás működéséről,
· 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,
· 2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről,
· 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről,
· 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról.
1.2 A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése
A Móricz Zsigmond Általános Iskola és tagintézményei működésére vonatkozó jelen szabályzatot az intézmény
vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2011. augusztus 1-én elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban
meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta a Diákönkormányzat, véleményezési jogát gyakorolta az
intézmény Közalkalmazotti Tanácsa és a Szülői Közösség, melyet a Záró rendelkezések fejezetben aláírásukkal
igazolnak.
Jelen Szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata hagyta
jóvá.
Jelen Szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a közalkalmazottak és más, az intézménnyel
kapcsolatba kerülők, valamint az érdeklődők megtekinthetik az iskolai könyvtárban munkaidőben. Az SZMSZ
az intézmény honlapján elérhető. Tartalmáról és előírásairól az intézmény igazgatója, az igazgatóhelyettesek és a
tagintézmény-vezetők adnak információt.
1.3 A Szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya
A Szervezeti és működési szabályzat és mellékletét képező egyéb szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az
intézmény valamennyi közalkalmazottjára, tanulójára és mindazokra nézve kötelező érvényű, akik az
intézménnyel kapcsolatba kerülnek.
A szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg
hatályát vesztik az intézmények előzőleg elfogadott szabályzatai.
- 4 -
2 Az intézmény általános jellemzői
2.1 Az intézmény adatai
Az alapító okirat száma és kelte: 86/2011. (V.31.) határozat 46. sz. mell. kelte: 2011. május 31.
Az intézmény neve Móricz Zsigmond Általános Iskola
OM azonosítója 033423
Székhelye
Móricz Zsigmond Általános Iskola
4400 Nyíregyháza, Virág út 65.
http://www.moricziskola.hu
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges ; Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény
4400 Nyíregyháza, Könyök u. 1/a
http://www.kertvarosiiskola.hu
kertvaros@ kertvarosiiskola.hu
Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézmény
4400 Nyíregyháza, Rozsrét bokor 17.
http://www.rozsretsuli.hu
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Tagintézményei
Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény
4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 27.
http://www.vecsey-altisk.sulinet.hu
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges ; Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Alapítás éve 1983.
Irányító szerv neve és
székhelye:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
Az alapító és fenntartó szerv
neve és székhelye:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
Létrehozásáról rendelkező
határozat
210/2009. (IX.28.sz KGY határozat)
Jogállása: Jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv
Működési köre
Kötelező felvételt biztosító iskola, felvételi körzetét Nyíregyházi Megyei
Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottságának határozata állapítja meg
Intézmény típusa: Általános Iskola 1-8. évfolyam
A költségvetési szerv
jogszabályban meghatározott
közfeladata
A közoktatási szóló 1993. évi LXXIX törvény szerinti közoktatási feladatok.
Általános iskola
Gazdálkodási besorolás Önállóan működő költségvetési szerv
Az intézmény vezetőjének
kinevezése
A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és
a végrehajtásáról kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint Nyíregyházi
Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján nevezi ki és bízza meg.
Az intézmény
foglalkoztatottainak
jogviszonya
Közalkalmazottak a KJT 1992. XXXIII. Tv. Alapján.
Az intézmény képviseletére
jogosult Az intézmény mindenkori vezetője
Törzsszáma: 402 196 000
Statisztikai számjele: 15 40 21 92 84 21 31 21 5
- 5 -
2.2 Az intézmény bélyegzői és lenyomatai
A Móricz Zsigmond Általános Iskola körbélyegzője:
a Magyar Köztársaság címere a „Móricz Zsigmond Általános Iskola 4400 Nyíregyháza Virág út 65” Felirattal
A Móricz Zsigmond Általános Iskola tagintézményeinek körbélyegzői:
Kertvárosi Tagintézmény
a Magyar Köztársaság címere a „Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény 4400 Nyíregyháza
Könyök u. 1/a.” felirattal
Váci Mihály Tagintézmény
a Magyar Köztársaság címere a „Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézmény 4400
Nyíregyháza Rozsrétbokor 17.” felirattal
Vécsey Károly Tagintézmény
a Magyar Köztársaság címere a „Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény 4400
Nyíregyháza Vécsey köz 17.” felirattal
- 6 -
2.3 Az intézmény alapfeladatai és feladatellátási rendje
Az iskola alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: 2011. augusztus 01-től.
Száma Megnevezése
852010 Alapfokú oktatás (Alapfokú művészetoktatás kivételével)
852011-1 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (1-4. évfolyam)
852021-1
Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (5-8. évfolyam)
Eemelt szintű testnevelés, idegen nyelvi és matematika-informatika oktatás
Különleges helyzetben lévő tanulók nevelése, oktatása.
Hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató, integrációs
felkészítés
841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
852012
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű
nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan
fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének
organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenesség
A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra
vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenesség
852022-1
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű
nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan
fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének
organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenesség
A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra
vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenesség
562913-1 Iskolai, intézményi étkeztetés
855911-1
Általános iskolai napközi otthonos nevelés.
Egésznapos iskolaotthonos osztályok működtetése
855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
855914-1 Általános iskolai tanulószobai nevelés
855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése
931204-1 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása
931205-1 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása
562917-2 Munkahelyi étkeztetés
682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
910123-1 Könyvtári szolgáltatások
852013-1
Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai
nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852023-1
Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai
nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
2.4 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői
Külön szabályzat alapján, mely az SZMSZ 4. sz. mellékletét képezi. A tagintézmények jogosultak a
létszámarányos finanszírozásra.
- 7 -
3 Az intézmény szervezeti felépítése
3.1 Az intézmény felelős vezetője
Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, valamint a tagintézmények
vezetőinek közreműködésével látja el. Az igazgató, a vezető beosztású, valamint felelős beosztású dolgozók
feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskola nyitvatartási idején belül 700 és 1700 óra között az igazgató
és helyettesei közül egy vezető külön beosztás szerint az iskolában tartózkodik. Az intézmény vezetőinek
benntartózkodására vonatkozó beosztást minden tanévben külön órarend tartalmazza. A tagintézményekben a
benntartózkodási rendet órarendben kell meghatározni.
A közoktatási intézmény vezetője – a Közoktatási törvény 54. § előírása szerint – felelős az intézmény szakszerű
és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény
működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti
szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire
vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával
gyakorolja.
Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik:
· a dolgozók feletti teljes munkáltatói jogkör
· a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása
· rendkívüli szünet elrendelése a fenntartó egyetértésével
· gazdasági és pénzügyi kérdések
· utalványozási jog
· a gépjárművek működésének irányítása, ellenőrzése
A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az
ügyet meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.
Hatásköréből átruházza:
az I.sz. igazgatóhelyettesre:
· a tankötelezettségből adódó feladatokat, a beiskolázást
· a tankönyvellátásból adódó feladatok koordinálását
· a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását
· a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését
a II.sz. igazgatóhelyettesre:
· a pedagógusok túlmunkájával, az ügyeleti renddel és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket
· az intézményi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket
· a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését
· a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését
· a tanuló és gyermekbaleset intézésével kapcsolatos tevékenység irányítását
A tagintézmények vezetőire hatásköréből átruházza a tagintézményekre vonatkozóan:
· a tankötelezettségből adódó feladatokat
· a tankönyvellátásból adódó feladatok koordinálását
· a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását
· a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését
· a pedagógusok túlmunkájával, az ügyeleti renddel és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket
· az intézményi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket
· a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését
· a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését
· a tanuló és gyermekbaleset intézésével kapcsolatos tevékenység irányítását
- 8 -
3.1.1 Az intézményvezető helyettesítése
Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a
gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az I.sz. igazgatóhelyettes helyettesíti. Az
igazgató és az I.sz. igazgatóhelyettes távolléte esetén a II.sz. igazgatóhelyettes látja el a helyettesítést. Nyári
szabadság esetén az ügyeletes vezető lát el helyettesítési teendőket. A tagintézményekben a nyári szünetben
kéthetente szerdánként külön beosztás szerint látnak el ügyeletet. Az igazgató tartós távolléte esetén /legalább
kéthetes, folyamatos távollét/ a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedésben ad felhatalmazást.
Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését az I.sz. igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató
utalványozási jogkörének helyettesítési feladatait az I. sz. igazgatóhelyettes látja el.
3.1.2 Az igazgatóhelyettesek helyettesítése
Az I.sz. igazgatóhelyettest akadályoztatása esetén a II.sz. igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. A
II.sz. igazgatóhelyettes távolléte esetén az I.sz. igazgatóhelyettes látja el a helyettesítést. Mindkét vezető
távolléte esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást - az igazgatóhelyetteseket a matematika, illetve
a magyar szakmai blokk vezetője helyettesíti. Őket a nevelési szakmai blokk vezetője, az ő távollétében a
helyettese követi.
3.1.3 A tagintézmény vezetők helyettesítési rendje
A tagintézmény-vezető távolléte esetében a Kertvárosi tagintézményben a tagintézmény-vezetőt
órakedvezményes tagintézmény-vezető (nem hivatalos) helyettes, következőben a matematika, őt követően a
magyar munkaközösség vezető helyettesíti.
A Váci Mihály tagintézményben a tagintézmény vezetőt távollétében a felsős munkaközösségvezető,
amennyiben ő is távol van az alsós munkaközösségvezető helyettesíti.
A Vécsey Károly tagintézményben a tagintézmény vezetőt tagintézményvezető-helyettes, távollétében a
matematika, őt követően a magyar munkaközösség vezető helyettesíti.
3.1.4 Az intézmény bélyegzőhasználata
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató,
igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők és helyettese minden ügyben, a gazdasági ügyintéző, iskolatitkár a
munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, bizonyítványok, törzskönyv, félévi és év végi érdemjegyek
adminisztrálásakor az osztályfőnök.
Az intézményvezető közvetlen munkatársai
Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.
Az igazgató közvetlen munkatársai:
· igazgatóhelyettesek
· tagintézmény vezetők
· a minőségirányító team vezetője, akik munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető
közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és
beszámolási kötelezettséggel. Rendszeres információcsere révén kölcsönösen tájékoztatják egymást az
ellenőrzési területükön történt eseményekről és előkészítik a következő időszak tennivalóit.
3.2 Az igazgatóhelyettesek
A magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató
irányítása mellett, egymással együttműködve és mellérendeltségi viszonyban látják el. Részletes feladataikat
munkaköri leírás tartalmazza.
- 9 -
3.2.1 Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők és helyetteseik feladatai
· egységes fellépéssel követeljék meg a munkatervi feladatok, az intézményi szabályzatok, az iskola
rendjének, tisztaságának betartását
· kötelesek eljárni vagyonvédelmi, balesetvédelmi ügyekben, a felnőtt ügyelet megkövetelésében és
ellenőrzésében
· biztosítaniuk kell az információáramlást, a tájékoztatást a dolgozók és az igazgató felé. Felkészültséget kell
tanúsítaniuk a vezetői értekezleten.
Az igazgatóhelyetteseket, a tagintézmény-vezetőket és helyetteseiket a magasabb vezetőkre vonatkozó
eljárásrenddel az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői, illetve helyettesi megbízás
határozott időre, legfeljebb 5 évre adható. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni
felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az
igazgató által rájuk bízott feladatokért.
3.2.2 A tagintézmény-vezetők feladatai
A magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott tagintézmény-vezetők tagintézményeikben önállóan látják el
feladataikat, de az alábbi területeken alárendeltek a központi iskola igazgatóhelyetteseinek.
· a pedagógusok túlmunkájával kapcsolatos elszámolások esetén a II. sz. igazgatóhelyettesnek
· a statisztikai adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok esetén a II. sz. igazgatóhelyettesnek
· a tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatok esetén az I. sz. igazgatóhelyettesnek
· a beiskolázásban az I. sz. igazgatóhelyettesnek
3.3 Aláírási jogkör
Az intézmény nevében aláírási joga az igazgatónak van.
A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokat a gazdasági vezetővel (Kodály) együtt írja alá. I. számú helyettesítők:
I.sz. igazgatóhelyettes és az illetékes tagintézmény-vezető. II. számú helyettesítő a II.sz. igazgatóhelyettes és az
illetékes tagintézmény-vezető helyettes. Az aláírási jogkör az I.sz helyettesítők esetében 3 napi tartós távollét
esetén lép életbe.
Az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezetők és helyettese jogköre kiterjed az aláírásra és
bélyegzőhasználatra intézményük, illetve tagintézményük vonatkozásában valamennyi irat esetén, mely a
hatáskörükbe átruházott feladatokból adódik. Ilyen: a statisztika, túlóraelszámolás, tankönyvrendelés, gyermekés
ifjúságvédelem, továbbtanulás, szülői felszólítás a tanuló mulasztása esetén, versenyre nevezések, folyóirat
rendelés, tanulói felmentések engedélyezése, stb.
Az igazgató kizárólagos aláírási jogkörébe tartozó iratok: személy- és bérügyek, kitüntetési felterjesztések,
utalványozás, tantárgyfelosztás, órarend, nevelői munkarend, felsőbb szervnek küldött, az intézmény életére
hatással bíró iratok.
A igazgatóhelyettesek 10.000Ft-ig engedélyezhetnek vásárlást, a tagintézmény-vezetők havi ellátmányból
gazdálkodnak.
Az igazgató a gépjárművek menetlevelét és ellátmányát aláírásával engedélyezi.
A megrendeléseken, versenyekre jelentkezés esetén a megrendelő nevét, illetve a szakmai blokkvezető nevét,
aláírását is fel kell tüntetni az igazgatói aláírással együtt. Az intézmény terhére történő vásárlások,
megrendelések írásos dokumentummal történnek, melyre előzetes engedélyt az igazgató, az igazgatóhelyettesek
és a gazdasági vezető ad, az előbbiekben feltüntetett értékhatárig, a megjelöltek szerint.
3.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása
Jogállását, döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörét a KTV 56-57.§, valamint a VHR 29.§ tartalmazzák.

- 10 -
FELADAT JOGKÖR GYAKORLÓJA
Központi intézmény Tagintézmény
A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Bizottság
Az intézmény helyiségeinek bérbeadása Ig. Igh. gazdasági
dolgozó
A tagintézmény vezető
az igazgatóval történő
előzetes egyeztetés után
A véleményezési és javaslattételi jogát két
értekezlet között
Közalkalmazotti Tanács szakszervezet
Tantárgyfelosztás véleményezése Nevelőtestület
A pedagógusok külön megbízásainak és az
igazgatóhelyettesek megbízásának véleményezése
Közalkalmazotti Tanács
Nevelőtestület
Az iskola költségvetésében a szakmai célokra
fordítható pénz felhasználásának megtervezése
Igazgató Tagintézmény vezető
Nevelőtestület
Az iskola beruházási, fejlesztési terveinek
megállapítása
Iskolatanács
Az intézményvezetői pályázathoz készített
vezetési programmal összefüggő szakmai
vélemény kialakítása
Szakmai blokkvezetők Tagintézmények
nevelői
Az alapító okiratban foglaltak szerinti nevelésioktatási
alapfeladatokon kívüli anyagi
haszonszerző tevékenység indítása, az
igénybevétel feltételeinek és a bevétel
felhasználásának meghatározása.
Iskolatanács
Az átruházott jogkörben történt intézkedésekről beszámolási kötelezettsége az adott feladat felelős vezetőjének
van. Formája körlevél, illetve a következő értekezlet. A nevelőtestület döntését, javaslatát, véleményét általában
a szakmai blokkok előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület értekezleteit a munkatervben
rögzített időpontban és napirenddel a munkatervben felelősként megjelölt vezető hívja össze.
3.5 Az intézmény nevelő-oktató munkájának ellenőrzése
Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok
végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és
felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése
szükséges. E rendszer alapjai az e szabályzatban foglaltak mellett, a pedagógusok minősítésének elvi szabályai,
amelyet az intézmény Minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési
rendszer, valamint a pedagógusok munkaköri leírása is tartalmazza. A munkaköri leírásokat legalább ötévente át
kell tekinteni, illetve ha változás történt az alkalmazott munkakörében, feladatellátásában azt módosítani kell. A
munkaköri leírások kötelezően szabályozzák a vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű
ellenőrzési kötelezettségeit.
A közalkalmazottak munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a
dolgozó személyi anyagába kell elhelyezni. Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény vezetők, helyettese és a
munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben
megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban.
Tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. A terület
kijelölésékor a célszerűség és az integrativitás legyen a meghatározó elem. Azonnali ellenőrzésre kerüljön sor
azoknál a területeknél, amelyeken probléma mutatkozik.
- 11 -
3.5.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése
Kiterjed a tanítási órára, az órán kívüli foglalkozásokra, rendezvényekre, az iskolai élet minden területére.
Megszervezéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit, ütemezését az
éves munkaterv tartalmazza. A munkatervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.
3.5.2 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak
Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezetők és helyettese a szakmai blokkvezetők és a BEB
bizottság. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az
igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők és helyettese munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az
igazgatóhelyettesek tagintézmény-vezetők és helyettese ellenőrzési tevékenységüket a vezetői
feladatmegosztásból következően saját területükön végzik. A szakmai blokkvezetők ellenőrzési feladataikat a
szakmai blokk tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan
tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. A BEB bizottság egyedi felkérés alapján ellenőriz.
3.5.3 Az ellenőrzés módszerei és módja
A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata,
beszámoltatás szóban, írásban /a szóbeli beszámolót is írásban kell leadni/, tanulói felmérések.
Az ellenőrzést egy nappal előtte be kell jelenteni. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, az
általánosíthatóakat a szakmai blokk tagjaival meg kell beszélni. Az ellenőrzést a feladatok egyidejű
meghatározásával kell befejezni. Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket
legalább a tanév végéig meg kell őrizni. Az általánosítható tapasztalatokat tantestületi értekezleten összegezni és
értékelni kell. A tapasztalatok alapján intézkedési tervet kell kidolgozni a hibák kijavítására.
3.5.4 Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek
· tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők, helyettese,
munkaközösségvezetők a tanév elején illetve tanév közben meghatározott rendben), valamint a pedagógusok
teljesítmény-értékelésével megbízott pedagógusok
· tanítási órák látogatása szükség esetén szaktanácsadói, szakértői kompetenciával
· haladási és osztályozó naplók ellenőrzése évi legalább két alkalommal
· az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése az osztályfőnök feladata
· az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán
· a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése
· a tanulók jegyeinek tájékoztató füzetben való megjelenítésének ellenőrzése a szaktanár feladata, kéthavonta.
4 Az intézmény működési rendjét meghatározó alapdokumentumok és
értekezletek
4.1 A törvényes működés alapdokumentumai
Az intézmény törvényes működését az alábbi –a hatályos jogszabályokkal összhangban álló- alapdokumentumok
határozzák meg: alapító okirat, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend,
minőségirányítási program, éves munkaterv, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, belső szabályzatok.
4.1.1 Alapító okirat
A Közoktatási törvény 37. §-a rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat
tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét,
jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó fogadja el, illetve – szükség esetén- módosítja. Az
intézménynek jogában áll javaslatot tenni alapító okiratának módosítására.
- 12 -
4.1.2 Pedagógiai program
A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi és
szakmai alapjait középtávra. A pedagógiai program megalkotásához az intézmény számára a Közoktatási
törvény 39. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.
Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
· Az intézmény nevelési programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a
Közoktatási törvény 48. § (1) bekezdésében meghatározottakat.
· Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező,
kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt
tananyagot és követelményeket.
· Az iskola magasabb évfolyamra lépés feltételeit.
· Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanulók értékelésének
és minősítésének formáját; a tanulók magatartásának, szorgalmának értékelését és minősítésének
követelményeit.
· A tehetség, képességkibontakoztatás módját, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási
nehézségek enyhítését segítő tevékenységet.
· Az oktatásban alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, illetve jegyzékét.
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola
pedagógiai programja a tanulók, szülők és egyéb érdeklődők számára megtekinthető az iskolai könyvtárban,
továbbá olvasható az intézmény és a tagintézmények honlapján. Előzetes egyeztetés után az iskola vezetői
felvilágosítással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. A Pedagógiai program rövidített változata
(kivonata) "Szülői tájékoztató" címmel szóróanyag formájában, megjelenésre kerül. Ezt a szóróanyagot a város
óvodáiban tartott bemutatkozó szülői értekezleteken az iskolánk iránt érdeklődő szülők rendelkezésére
bocsátjuk. A továbbiakban a nyílt tanítási napon is hozzáférhetővé tesszük. Az 1. osztályos tanulók szülei tanév
elején osztályonként megtartott szülői értekezleten kapnak felvilágosítást az iskolai Pedagógiai programról. A
más iskolából átvételre jelentkező tanulók, illetve azok szülei (gondviselői) az igazgatóhelyettesektől és a
tagintézmény-vezetőktől kapnak tájékoztatást.
4.1.3 Minőségirányítási program
A program tartalmazza az intézmény minőségpolitikáját, a minőségfejlesztési rendszer működésének szabályait.
Az intézményben minőségirányítási team látja el az ezzel kapcsolatos feladatokat.
4.1.4 Az éves munkaterv
Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok és az intézmény
Pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok és feladatok megvalósításához szükséges
tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.
Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó
értekezleten kerül sor. A munkaterv egy példánya a tanári szobában a tantestület rendelkezésére áll, illetve annak
egyszerűsített változata az iskola honlapján elérhető.
4.2 Az intézményi alapdokumentumokról való tájékozódás lehetősége
Az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, a házirendről és a minőségirányítási
programról az intézmény honlapján (www.moricziskola.hu) tájékozódhatnak. Munkaidőben az iskolai
könyvtárban tekinthetnek bele.
4.3 Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok
A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi
előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá.
A tanulókat, alkalmazottakat védő intézményi védő-, óvó előírások rendszere rendkívül szerteágazó, így azt
egyetlen szabályzatban tömöríteni nem tartjuk indokoltnak. Az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára
- 13 -
vonatkozó előírások betartása az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra illetve alkalmazottakra egyaránt
kötelező.
4.3.1 Belső - külön dokumentumba foglalt - szabályzatok
· Az iskolai Szülői Közösség (SZK) Szervezeti és Működési Szabályzata
· Házirend
· Az iskolai könyvtár működési szabályzata
· A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata
· Belső Ellenőrzési Bizottság (BEB) szabályzata
· Az iratkezelési és tanügyi nyilvántartások szabályzata
· Informatikai Szabályzat
· Gyakornoki Szabályzat
· Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályzata
· Gazdálkodási Szabályzat
4.4 Az intézmény működését meghatározó értekezletek
A nevelőtestület rendes értekezletei: alakuló értekezlet, tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, osztályozó
értekezlet, év végi értekezlet, nevelési értekezlet, munkaértekezlet, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet.
Alakuló értekezlet: a tagintézmények önállóan szervezik
Tanévnyitó értekezlet: Dönt a munkaterv elfogadásáról, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, az
értekezletek rendjéről.
Félévi értekezlet: Véleményt alkot az első félév munkáját értékelő beszámolóról. Szükség esetén módosítja,
kiegészíti az éves munkatervet.
Osztályozó értekezlet: Összehívására a félév és a tanítási év zárása előtt központi és tagintézményenként kerül
sor. A félévi osztályozó értekezleten az osztályfőnökök röviden beszámolnak osztályuk neveltségi helyzetéről, és
statisztikai adatokat közölnek. Az év végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület áttekinti az egyes tanulók év
végi osztályzatát. A KTV alapján dönt az elégtelen osztályzatot kapott tanulók továbbhaladásáról, valamint a
tanuló számára hátrányosan megállapított osztályzat módosításáról. Az értekezleten dönt a nevelőtestület a
tanulók iskolai szintű kitüntetési ügyeiben is. A javaslatok előterjesztői az osztályfőnökök. Ők az osztály
neveltségi helyzetéről írásos beszámolót készítenek az iskolavezetésnek, valamint közlik az értekezlet levezetője
által kért statisztikai adatokat. Mindkét értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvvezetőt és a
hitelesítőket az értekezlet levezető elnöke kéri fel a nevelőtestület egyetértésével. A jegyzőkönyveket
nyilvántartásba kell venni.
Év végi értekezlet: Dönt a tanév munkáját értékelő beszámoló elfogadásáról.
Nevelési értekezlet: Témáját a nevelőtestület az éves munkatervben rögzíti az adott nevelési témákban,
melyekhez feladat meghatározásokat rendel. A nevelési értekezlet központi és tagintézményenként is
összehívható, és központi, illetve tagintézmények vonatkozásában is rendelhet el feladatokat.
Munkaértekezlet: Az éves iskolai munkaterv ütemezése alapján az aktuális problémákat kötetlenebb formában
tárgyalja meg a nevelőtestület. Különös figyelmet szentel az iskola nevelési problémáira, megszervezi az
elkövetkező időszak programjait. A téma függvényében kibővíthető az intézmény minden dolgozójának
részvételével. Munkaértekezletet a központi és a tagintézmények külön szervezhetnek.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet: Összehívására a nevelőtestület egyharmadának aláírása, valamint az ok
megjelölése szükséges. Ezen kérés leadása után 8 napon belül tanítási időn kívül szervezhető az értekezlet.
4.4.1 A nevelőtestületi értekezletekkel kapcsolatos rendelkezések
· A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott felelőssel, napirenddel és időponttal
az iskola igazgatója hívja össze.
· A nevelőtestületi értekezletet a munkatervben kijelölt felelős készíti elő. A nevelőtestület
tagintézményenként, szakmai blokkonként vagy kifüggesztett formában az értekezlet anyagát írásos
előterjesztésben 8 nappal korábban kézhez kapja. (Beszámoló, munkaterv-javaslat, szabályzatok esetén.)
· A szakmai blokkvezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti szakmai blokkja véleményét. Írásban
továbbítja az iskola igazgatójának saját működési területére vonatkozó értékelését, illetve munkatervi
javaslatait.
· A nevelőtestületi értekezletre a jogosítványok gyakorlása érdekében, a téma függvényében meg kell hívni a
Szülői közösség képviselőjét.
- 14 -
· A levezető elnök feladatait a sorrend szerinti igazgatóhelyettes látja el, aki felelős a jelenléti ívért,
jegyzőkönyvért és annak hitelesítéséért, illetve a fenntartónak való megküldéséért. A jegyzőkönyv
hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.
· A nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hoz döntést, szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt.
A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és
azokat nyilvántartásba kell venni.
· Az értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vagy a kijelölt felelős vezeti, amit az értekezletet követő 5
munkanapon belül kell elkészítenie. A jegyzőkönyv aláírói: az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két
hitelesítő.
5 Az iskolai tankönyvellátás rendje
Az iskolai tankönyvellátás részletes szabályait, valamint a tanévre vonatkozó tankönyvellátásra vonatkozó
feladatok részletes leírását, a határidők pontos megjelölését az iskola önálló belső szabályzata: A
tankönyvellátási szabályzat tartalmazza.
Az iskolai tankönyvellátás
Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. A
szorgalmi időben átvétellel érkező tanulók maguk szerzik be tankönyveiket, de a tanév során két alkalommal
jogosultak arra, hogy az iskolával szerződésben álló tankönyvforgalmazó cégtől a tankönyvjegyzékben szereplő
áron szerezhessék be a tankönyveket. Az ehhez szükséges igazolást az intézmény adja ki. Azok a szorgalmi
időben átvétellel érkező tanulók, akik ingyenes tankönyvellátásban részesülnek az iskolai könyvtárból
kölcsönözhetik a tankönyvet.
A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az igazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el.
Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola
igazgatója állapítja meg.
Tájékoztatási kötelezettség
Az iskola és a tagintézmények írásban értesítik, illetve a honlapjaikon tájékoztatják a tanulókat és a szülőket az
iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről).
A könyvtáros, illetve a tagintézmények könyvtárosai a könyvtárba való beiratkozás alkalmával tájékoztatják a
szülőket arról, hogy a tanulók részére lehetőség van tankönyvkölcsönzésére (tartós tankönyvek, segédkönyv),
amelyek kölcsönzési határideje egy tanévre szól. Ezen könyvek kölcsönzésére, használatára, kártérítésére
vonatkozó szabályokat az iskolai könyvtár működési szabályzata és mellékletei tartalmazzák. Azok a tanulók,
akik ingyenes tankönyvellátásban részesülnek (ide vonatkozó törvény l. 2001. XXXVII. tv. a tankönyvpiac
rendjéről és későbbi módosításai) / Oktatási Közlöny 2003. 8. sz. 1822-1823p./ jegyzékben kapnak tájékoztatást
a tankönyvfelelőstől arról, hogy mely tankönyvekhez jutnak a tanulók az iskolai könyvtárból való kölcsönzés
útján. Az iskolai könyvtár nyilvántartásában lévő tankönyvek kezeléséről az iskolai könyvtár szervezeti és
működési szabályzatában leírtak az irányadók.
Tankönyvrendelés, tankönyvcsomag összeállítása
A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a helyi tantervet és a tanulók, illetve a szülők anyagi
lehetőségeit. A tankönyvek kiválasztása a pedagógus feladata. Ennek során azonban a közoktatási törvény 19. §-
ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani, amely szerint: a pedagógus nem választhat olyan
tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban
meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak, vagyis a törvényben meghatározott körben
sérülne az ingyenesség elve, a térítésmentes tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége minden arra jogosult tanuló
számára. A tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola a
rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keretből tud – a könyvtári tankönyvkészlet felhasználásával - az
ingyenességre jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani.
Ennek érdekében minden pedagógus feladata, hogy a tankönyveket az Oktatási Hivatal által összeállított, és az
Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzétett hivatalos tankönyvjegyzéken szereplőkből válassza ki!
A pedagógusok által használni kívánt tankönyvek jegyzékét (kiadói azonosító, szerző, cím, ár megjelölésével)
írásban juttatják el a hivatalos tankönyvjegyzék megjelenését követő két hétben a tankönyvfelelőshöz.
Az osztályfőnök feladata, hogy segítse a tankönyvfelelős munkáját azzal, hogy a kiadott igénylőlapokat,
adatlapokat összegyűjti és átadja a tankönyvfelelősnek.

- 15 -
A tankönyvfelelős megbízása
Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató jelöli ki
a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyeket a központi és tagintézmények vonatkozásában, aki részt
vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A tankönyvfelelős személyét az iskolai
munkatervben rögzíteni kell.
Ha az intézmény vezetője az iskola más alkalmazottját kívánja megbízni a tankönyvfelelős feladatkörével, akkor
ezt – rendkívüli eseteket leszámítva – a tanév munkatervében rögzíteni kell. Ha a tankönyvfelelős az elkövetkező
tanévben nem kívánja ellátni feladatait, akkor ezt legkésőbb a tanévnyitó értekezleten köteles bejelenteni.
A tankönyvfelelős feladatai
· Az intézmények november 15-ig kötelesek a kedvezményekkel kapcsolatos tanulói igényeket felmérni. A
tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív
kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az
adatokat írásos formában november 25-ig ismerteti az intézmény vezetőjével.
· Lista kiadása minden tanuló részére az oktatáshoz szükséges tankönyvekről a szerző, a cím, a cikkszám és
az ár megjelölésével. A tankönyvrendelés végeleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy
azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg
kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja
megoldani.
· Azok a tanulók, akik ingyenes tankönyvellátásban részesülnek, jegyzékben kapnak tájékoztatást a
tankönyvfelelőstől arról, hogy mely tankönyvekhez jutnak a tanulók az iskolai könyvtárból való kölcsönzés
útján. Azok a szülők, akik nem kívánnak élni a kölcsönzés útján kínált tankönyv-használat lehetőségével a
tankönyvet meg is vásárolhatják, erről írásban nyilatkozhatnak.
· Az ingyenes tankönyvre jogosultakat tájékoztatja arról, hogy az iskolai könyvtárból kölcsönzés útján
biztosított tankönyvek lehetnek használt állapotúak.
· Az iskolai könyvtár nyilvántartásában lévő tankönyvek kezeléséről az iskolai könyvtár szervezeti és
működési szabályzatában leírtak az irányadók.
· A hivatalos tanulói tankönyvtámogatáshoz készült (5. számú melléklet a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet)
igénylőlapon beszerzi a normatív kedvezmény iránti igényekhez szükséges nyilatkozatokat, igazolásokat
illetve megkéri azok bemutatását a szülőktől.
· A szülői nyilatkozatok, a pedagógusok javaslatai alapján a tankönyvrendelést összesíti február 28-ig a
központi intézmény tankönyvfelelőse. A tankönyvrendelést alá kell íratni az intézmény igazgatójával.
· A tankönyvek kiosztása lehetőleg az első tanítási napot megelőző egy hétben, külön beosztás szerint
történik. Azokat a tankönyveket, amelyeket az iskola könyvtári kölcsönzés útján biztosít, az első iskolai
héten juttatja el az arra rászorult tanulóknak.
· Gondoskodik a számlák, átvételi elismervények kiadásáról. Mivel az intézmény alapító okiratában a
tankönyvek forgalmazására nem kapott engedélyt, ezeket az intézménnyel szerződésben álló
tankönyvforgalmazó cég nevében adja ki a tankönyvfelelős. A tankönyvforgalmazó céggel kötött
megállapodást külön szerződés szabályozza.
6 Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események (továbbiakban:
„bombariadó”) esetére
A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1)/o szakaszának végrehajtása alapján
A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola II.sz igazgatóhelyettese, tagintézmény-vezetői és
gazdasági dolgozója, esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles
ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e.
Ha az intézmény dolgozója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését
bejelentő telefonüzenet érkezik, a rendkívüli eseményt azonnal be kell jelenteni az iskola legkönnyebben
elérhető vezetőjének vagy a gazdasági dolgozójának. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a
bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.
A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség
esetén a bombariadó tényét az iskolarádión is közzé kell tenni.
A tűz esetében szükséges teendőket, az erre az esetre elvárt magatartást az iskola dolgozói és tanulói részéről az
intézmény Tűzvédelmi Szabályzata részletesen tartalmazza. A tűzriadó levonulási terve a tantermekben, és az
- 16 -
iskola folyosóján ki van függesztve. A kijáratok szabaddá tételét biztosítani kell. Az a személy, aki tüzet vagy
bombát észleli, vagy annak helyzetéről értesül, köteles azonnal riasztani a dolgozókat, értesíteni vezetőjét. Ezzel
egyidőben telefonon értesíteni kell a Városi rendőrkapitányságot a 107-es, a Városi tűzoltóságot a 105-ös, és a
mentőket a 104-es telefonszámon, illetve az iskola igazgatóját, vagy helyettesét vagy tagintézmény-vezetőjét.
A rendőrséggel a következő adatokat kell közölni:
· a probléma pontos helyét, címét,
· mi van veszélyeztetve,
· hogy emberélet van-e veszélyben,
· a bejelentő személy nevét, és a telefonszámát.
Az intézményben tartózkodó tanárokat, tanulókat, egyéb dolgozókat 1 perces szaggatott csengetéssel, majd
kiabálással kell riasztani. Az intézményben tartózkodó személyek a tűzriadónál alkalmazott kivonulási terv
szerint a riasztást követően a legrövidebb időn belül az iskola épületét kötelesek elhagyni és biztonságos
távolságban elhelyezkedni.
A II.sz. igazgatóhelyettes, illetve tagintézmény-vezetők által megbízott személyek feladata, akik a tűz, vagy a
bombariadó időpontjában az épületben tartózkodnak kötelesek: az iskola kijárati ajtóit azonnal kinyitni és
segíteni a tanulók kivonulását, az iskola áramtalanítását elvégezni, a gáz-főelzáró csapot elzárni, ellenőrizni az
iskola tantermeit, helyiségeit, hogy tanuló, személy nem tartózkodik-e ott (ha igen akkor segítik az iskola
elhagyását).
Ha szükséges azonnal meg kell kezdeni a személyek mentését.
Személyi sérülés esetén:
· meg kell kezdeni az elsősegélynyújtást,
· telefonon értesíteni kell a mentőszolgálatot (104).
Az iskola igazgatója (vagy az általa megbízott személy) feladata:
· biztosítani a helyszínt,
· gondoskodik a kiérkező rendőrség, tűzszerészek vagy mentők fogadásáról.
A tanév során két alkalommal „próba” tűzriadóra kerül sor, amelyet a megbízott illetékes végez el, előre be nem
jelentett időpontban. A tanév elején az iskola dolgozói és a tanulók részére is megtörténik a tűzvédelmi oktatás,
amelyet aláírásukkal igazolnak.
A tűz- és bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. Az esetleges bombariadó
által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítási idő meghosszabbításával vagy pótlólagos
tanítási nap elrendelésével.
A KERTVÁROSI TAGINTÉZMÉNYBEN RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK
Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely
a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát
és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.
Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
- a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
- a tűz,
- a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó
személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni
az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
- tagintézmény-vezető
- tagintézményvezető-helyettes
- gazdasági dolgozó
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:
- az intézmény fenntartóját
- 17 -
- tűz esetén a tűzoltóságot
- robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget
- személyi sérülés esetén a mentőket
- egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt
az iskola igazgatója szükségesnek tartja
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az
épületben tartózkodó személyeket többször megismételt háromszori szaggatott csöngetéssel (síppal) vagy hangos
kiabálással kell riasztani, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A
veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv
mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért,
valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a
felelős.
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
- Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül
(pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
- A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
- A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg
tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
- A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek
meg kell számolnia!
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével
egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
- a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról
- a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról
- a vízszerzési helyek szabaddá tételéről
- az elsősegélynyújtás megszervezéséről
- a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa
kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
- a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről
- a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról
- az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)
- a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről
- az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról
- az épület kiürítéséről
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve
katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel
kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden
dolgozója és tanulója köteles betartani!
A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell
pótolni.
A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás
tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az
„Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért,
valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább
egy alkalommal gyakorolni kell.
A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.
- 18 -
A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára
kötelező érvényűek.
A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell
elhelyezni:
- tagintézmény-vezetői iroda
- tagintézményvezető-helyettesi iroda
- gazdasági dolgozó irodája
7 Az intézmény munkarendje
7.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása
Az intézmény vezetője vagy helyettesei, illetve a tagintézmény-vezető és helyettesei közül legalább egyiküknek
az intézményben kell tartózkodnia annak lényegi működésekor. Egyebekben munkájukat az iskola
szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látják el. Amennyiben rendkívüli
helyzetben egyikük sem tartózkodik az intézményben, a vezetők helyettesítési rendje alapján kell eljárni. A
központi iskola vezetői közül legalább egy fő az őszi, téli, tavaszi szünetekben 800 - 1200 óráig bent tartózkodik.
7.2 A pedagógusok munkarendje
A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos általános előírások
A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyelet és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes, illetve a
tagintézmény-vezető és helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi
munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell
elsődlegesen figyelembe venni.
A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás
nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való
rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig
bejelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, illetve tagintézmény vezetőnek vagy helyettesének
hogy a helyettesítéséről intézkedni lehessen. A hiányzó pedagógus a hiányzási idejére a helyettesítési anyagot,
tanmenetet leadja, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást.
A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes, illetve a tagintézmény-vezető engedélyezi. A tantervi anyagban való
lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint- szakszerű helyettesítést kell tartani.
A pedagógus alapvető feladata, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint
alsó tagozaton az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon a szöveges értékelésen
kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő
feladatokról.
A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli- a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeresen vagy
esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek, a
tagintézmény-vezetők és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok
munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a KTV, a KJT, a 198/1992. Korm. rendelet, a 11/1994.
VHR, a Kollektív Szerződés, valamint munkaköri leírásuk tartalmazzák. A kijelölés illetőleg megbízás alapján a
nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkhöz kapcsolódó főbb elvek, megbízatások ismertetése.
Általános elvek:
· megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen,
· szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség,
· önkéntesség elve és a feladatellátási kötelezettség egyeztetése,
· arányos terhek figyelembe vétele.
- 19 -
Főbb megbízatások:
osztályfőnök, szaktanár, napközis nevelő kijelölés alapján
szakmai blokkvezető választás és megbízás
a diákönkormányzat vezetője felkérés, megbízás
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felkérés, megbízás
szakkör, sportkör, karvezető felkérés, megbízás
szertárfelelős kijelölés alapján
pályaválasztási felelős felkérés, megbízás
SZK összekötő felkérés, megbízás
tankönyvfelelős felkérés, megbízás
7.2.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje
Az intézményben végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a Kollektív szerződés
feladata. A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és
nem kötelező órákból, egyéb elrendelt foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb
feladatokból áll. (Közokt. tv. 1. sz. mell. III. rész II/6., 9., és 18. szakasz.)
Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai
programokat a munkaterv illetve az adott rendezvény forgatókönyve tartalmazza, így ezek időpontja és
időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített.
7.3 Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendje
Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok és a hatályos Kollektív
szerződés betartásával az intézményvezető a tagintézmény-vezető bevonásával állapítja meg az intézmény
zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat az igazgató és a tagintézmény-vezető közösen készíti el.
A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi
munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A
napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.
7.4 Az iskola tanulóinak munkarendje, a házirend
Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek
ellátási rendjét, valamint, a tanulók munkarendjének részletes szabályozását.
A házirend betartása a tanulók, a pedagógusok és alkalmazottak, gyermekük képviseletében az iskolába látogató
szülők számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok, az ügyeletes
tanárok és a hetes tanulók ügyelnek. A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére – a nevelőtestület
fogadja el, a törvényben meghatározott szervezetek egyetértésével. A tanulók munkarendjét tartalmazó
házirendet minden év elején ismertetik az osztályfőnökök az első hét osztályfőnöki óráján, valamint a
szeptemberi szülői értekezleten. A házirend egy-egy példányát minden tanulónknak átadjuk. A házirendet
bármely érdeklő megtekintheti az intézmény honlapján, s az iskolai könyvtárban nyitva tartási időben.
7.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama
Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend
alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt termekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a
kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők.
A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A
kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 13.45 óráig be kell fejezni. Kivétel ez alól az
egésznapos oktatás, melyet 16.00 óráig szervezünk. Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák tartását
rendelheti el. A tanítási órák látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden
egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók,
kivételt indokolt esetben az igazgató és a tagintézmény-vezető tehet. Az intézmények csengetési rendjét a
Házirend tartalmazza. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron illetve az aulában töltik - az
egyes tanulócsoportok külön beosztás szerint- felnőtt ügyelet mellett, vigyázva saját maguk és társaik testi
épségére. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik.
- 20 -
7.6 Az intézményben tartózkodás rendje, a nyitva tartás
A központi iskola és a Vécsey Tagintézmény épületét szorgalmi időben hétfőtől péntekig 500 órától 2000 óráig
tartjuk nyitva. A Váci Mihály és a Kertvárosi Tagintézményben az épület nyitva tartása 700 órától 2000 óráig tart.
Ebben az időintervallumban végeznek munkát a dolgozók. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti
napokon zárva kell tartani. Rendezvények és terembérlés esetén a nyitva tartásra a fent jelölt időtartamban és
azon túl az igazgató és a tagintézmény-vezető egyeztetés után ad engedélyt. A szervezési feladatokat a gazdasági
dolgozó közreműködésével kell megoldani. A tanítási szünet ideje alatt ügyeleten kívüli időben, az iskolában
csak a munkáját végző dolgozó tartózkodhat.
A felnőtt ügyelet az intézményben a tanítási időben 700-1700 óráig tart az igazgatóhelyettes illetve a
tagintézmény-vezető beosztása szerint. 700 óra előtt és 1700 után a szülő felelősségére maradhat gyermek az
aulában. A központi iskolában és a Vécsey Tagintézményben 730-tól 745-ig a folyosókon, 745-től 800-ig és az első
szünetben a teremben, a második szünettől a folyosókon, udvaron szervezett nevelői ügyelet folyik. Az
ebédeltetés alatt az ebédlőben felnőtt ügyelet működik. A délutáni szünetekben és 1700 óráig az ügyeletet a
napközis nevelők vagy a pedagógiai segéderők látják el. Az illetékes igazgatóhelyettesnek és a tagintézményvezetőnek
a munkaterv szerinti szülői értekezletek és fogadóórák idejére ügyeletet kell szerveznie.
A Kertvárosi Tagintézményben reggel 07.00 órától 07.30 óráig 1 fő pedagógus ügyelet, 07.30 órától a tanítás
kezdetéig és az óraközi szünetekben tanítói és tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott
épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a
balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
A napközis tanulók számára 1700 óráig nevelői felügyeletet biztosítunk. Az itt maradó tanulókat a napközis
nevelője átkíséri a kijelölt helyiségbe és átadja az ügyeletes nevelőnek. A tanítási idő befejezése után az épület
helyiségeiben tanuló csak szervezett formában tartózkodhat. Ezt a tudatosító munkát az osztályfőnök végzi.
A tanuló a tanítási idő alatt az osztályfőnöke, másodsorban az osztályfőnök helyettese ill. mindkettő távollétében
az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető engedélyével hagyhatja el az iskolát.
A Kertvárosi Tagintézményben egyidejűleg 5 fő (2 tanító, 3 tanár) ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes
ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki:
Tanítók: Földszinti tantermek, folyosó, udvar
Tanárok: Bejárati folyosó, büfé környéke, I. emelet tantermek, folyosó, udvar
A Kertvárosi Tagintézményben a tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az
osztályfőnöke (távolléte esetén a tagintézmény-vezető vagy a tagintézményvezető-helyettes), illetve a részére
órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában –
az iskola elhagyására csak a tagintézmény-vezető vagy a tagintézményvezető-helyettes adhat engedélyt.
A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfőtől csütörtökig 800 és 1600 óra között, pénteken
800 - 1200 óráig. Amennyiben az igazgatóval kíván kapcsolatot létesíteni a külső személy, az iskolatitkár
bejelenti. Az igazgatónak is vannak olyan elintézendő feladatai, amikor nem tud azonnal rendelkezésre állni.
Ilyen esetben az iskolatitkártól kell időpontot kérni a téma megjelölésével az igazgatóval való találkozáshoz.
Az épületbe belépő szülőket, látogatókat a portás igazítja el. A hivatalos ügyintézésen túl a szülőknek az
előtérben kell várakozniuk. Az elsős tanulók szülei a beszoktatás ideje alatt, valamint az 1-2. évfolyamos szülők
a hét első tanítási napján reggel 745 óráig a terembe kísérhetik a gyerekeket, és a hét utolsó tanítási napjának
délutánján a szünetekben oda mehetnek értük.
A Kertvárosi Tagintézményben az épületbe belépő szülőket, látogatókat a portás igazítja el, a szülőknek
folyosón a tanterem előtt kell várakozniuk.
A gazdasági dolgozó hétfőtől csütörtökig 1100 - 1200 óra, és 1300 - 1400 óra között belső ügyfélszolgálatot lát el.
Az étkezési térítési díjak befizetése a gondnokságon történik egy kijelölt napon 715-1630 óra között. Az étkezés
lemondása a portán, illetve a gondnokságon történik. A következő napi étkezés lemondása 730-1000 óra között
lehetséges. Hit és vallásoktatásra a törvényben meghatározott módon, a hét kijelölt napján, a tanítási órák után
1300 - 1700 óra között, a magániskolák által tartott foglalkozásokra 1600 órától kerül sor az iskola helyiségeiben
előzetes egyeztetés alapján.
A szülők az iskola épületében 1600 órától tartózkodhatnak. A tanórák védelmének érdekében a tanterembe nem
léphetnek be. Értekezleteken, rendezvényeken, a rendezvények helyiségében tartózkodhat szülő. Főiskolai
hallgatók a szakvezető tanár felügyeletével a tantermekben, szertárakban, ill. a foglalkozás megbeszélésére
kijelölt helyen tartózkodhatnak. A magániskolák a bérleti szerződésben rögzített helyen és időben lehetnek az

- 21 -
intézményben. Az eddig fel nem sorolt jogviszonnyal nem rendelkező idegen személyeknek a portánál kell
várakozniuk. A portás segíti őket az eligazodásban.
A szorgalmi időben a tanítási napokon 1630 után a szervezett foglalkozást tartó, illetve ügyeletet ellátó
pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Tűz- és bombariadó, valamint baleset esetén a
nyilvános telefonfülkét használja értesítés céljából.
7.7 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
Az iskola létesítményeit, helyiségeit a beosztási rend alapján rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás
szem előtt tartásával kell használni.
Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:
· a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
· a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,
· az iskola rendjéért tisztaságának megőrzéséért,
· az energiafelhasználással való takarékoskodásért.
Ennek érdekében:
· Az iskola minden dolgozója és tanulója minden tanévben szervezett formában tűz- és balesetvédelmi
valamint munkavédelmi oktatásban részesül.
· Szándékos vagy gondatlanságból elkövetett rongálás esetén a tanuló szülei, ill. a dolgozó felé kártérítési
igénnyel lép fel az iskola. A tanulói károkozásról határozatban kell értesíteni a tanuló gondviselőjét.
· A tanulók a számukra kijelölt terület felett védnökséget vállalnak, azt meghatározott időszakonként az
osztályfőnök irányításával rendben tartják.
· A gazdasági dolgozó, illetve tagintézményekben az iskolatitkár kötelessége - elsősegély nyújtása
érdekében - feltöltött mentőládáról gondoskodni az ig. helyettesi, a testnevelői és az orvosi rendelői
szobában.
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni az igazgató engedélyével, a
gazdasági dolgozónak leadott átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott
termek zárásáért a dolgozó a felelős. A tantermek és egyéb helyiségek kulcsait a portán zárható fémszekrényben
tároljuk. Felvételüket a portán elhelyezett naplóban dátummal és aláírással kell igazolni. A nem pedagógus
dolgozók aláírásukkal igazolják, hogy a munkaterületükhöz tartozó tantermek és egyéb helyiségek kulcsait
folyamatos használatra átvették. Az átvételüket az iskola gondnokánál lévő napló tanúsítja. A tantermeket reggel
a takarítók nyitják ki 7.15- 7.30 között. Kivételt képez ez alól az informatika, a nyelvi labor, a művészeti
szaktantermek, melyeket mindig az órára érkező szaktanár nyitja ki a tanóra megkezdése előtt. Az óra végén
köteles biztonsági okokból kulcsra zárni. A kulcs felvételét és leadását a kulcsfelvételi naplóban dátummal,
aláírással igazolja, amit a nevelői szobában tartunk. A testnevelő tanárok a testnevelés órák és
sportfoglalkozások alatt gondoskodnak az öltözők zárásáról. A folyosói fali szekrények zárásáért a tanítási idő
alatt délelőtt az osztályfőnök, délután a napközis nevelő irányításával a kijelölt tanuló a felelős. Itt kell tárolni a
kabátokat, váltócipőket.
A fejlesztő szobában tanuló csak felnőtt jelenlétében tartózkodhat. A fejlesztő szoba rendjéért, berendezési
tárgyaiért, zárásáért a foglalkozást tartó nevelő a felelős.
A számítástechnika teremben, és a nyelvi laborban csak felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók kivéve, ha
osztálytermük. A számítógép üzembe helyezését, az egyes műveleteket tanári engedéllyel végezhetik. A terem
vagyonvédelméért, zárásáért az ott órát tartó nevelők a felelősek. Szabadidő esetén a felügyelő ig. helyettes
bérbe adhatja. A teremben tapasztalt rendellenesség ügyében a szaktanár él jelzéssel a vezetés felé.
A tornaterem az elkészített beosztás szerint üzemel. Elsősorban az intézmény tanulóinak sportolási lehetőségét
biztosítja. Szabadidő esetén a gazdasági dolgozó bérbe adja. A tornateremben csak a szakórát tartó pedagógus
jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók, ezért baleset esetén az ügyeletes tanár felelősségre nem vonható. A
tornatermet a nevelő szünetben és a foglalkozások végén zárja. A tanuló az öltözőbe a foglalkozások előtt 10
perccel érkezhetnek, a tanóra megkezdéséig ott tartózkodjanak. A helyiségbe a felmentett is csak tiszta
tornacipőben léphet be. Az eszközöket használni rendeltetésüknek megfelelően lehet. A tanulók értékeiket a
testnevelés óra alatt a folyosón lévő zárható szekrényeikben, ill. a zárt öltözőkben helyezzék el. A tornateremhez
csatlakozó helyiségek (szertár, öltözők) vagyonvédelméért a testnevelő felelős. A testnevelői szobában tanuló
nem tartózkodhat, értékeket nem hozhat be. A Virág utca 60 szám alatti tornaterem használati rendje megegyezik
az előzőekkel.
- 22 -
A szertárak eszközállományáról szakleltárt kell vezetni. A nevelő a szertárért anyagilag is felelősséggel
tartozik. A szertárfelelős tanuló a nevelő engedélyével és jelenlétében léphet be a szertárba. A helyiségek zárása
a pedagógusok feladata. A napközis sportfoglalkozásokra csak nevelő vihet el sporteszközöket.
Az ebédlőben beosztás alapján szervezett étkeztetés folyik. Az étkezés rendjében az alábbiak élveznek
elsőbbséget: 11.45 órától 1. 2. 3. évf. majd plusz óráik lesznek. 12.45órától 4. évf. majd plusz órák következnek,
7-8. évf. ha aznap csak öt órája van. A 7-8. évfolyam a délelőtti órák után rögtön kapjon étkezési lehetőséget. Az
5-6. évf. egyéni ebédelési rend szerint.
Külső személyek 1120-1140 között hordhatják el az ebédet. Az ebédeltetés alatt felnőtt ügyelet és a napközis
csoportokban gyermek asztalfelelősi rendszer működik. A gyermek asztalfelelős gondoskodik arról, hogy ivóvíz
legyen az asztalon, valamint tisztán rendben hagyja el a hat fő az asztalát. A kulturált étkezés körülményeinek
megteremtése az ebédlőügyeletes, az ebédeltetést végző napközis nevelő és a konyhavezető kötelessége.
Az osztálytermek dekorálásáról, vagyonvédelméről a tanító, a felelős szaktanár, illetve a csoportfoglalkozást
vezető napközis nevelő gondoskodik. A problémát észlelő pedagógus és az ügyeletes nevelő köteles utánajárni a
károkozásnak, a tanulót felelősségre vonni, a gondnokkal együtt a jegyzőkönyvet felvenni, s a kártérítés összegét
behajtatni.
Az iskola aulája ünnepélyek, rendezvények színhelye. A reggeli ügyelet és az óraközi szünetek alatt a tanulók
felügyelet mellett tartózkodhatnak az aulában, itt tölthetik a szabadidejüket. A napközis tanulók a játszóudvaron
is tartózkodnak nevelői felügyelet mellett. A testnevelés órák után a napközis tanulók a sportudvaron is
tartózkodhatnak, nevelői felügyelettel és ebben az esetben is biztosítani kell a sportfoglalkozások, edzések
zavartalanságát.
A tanári és a testnevelői szoba a pedagógusok óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való
felkészülésének a helye. A tanári szoba a nevelőtestületi értekezletek színtere, a naplók tárolási helye. Az
osztálydokumentumok nem adhatók a tanulók kezébe, kivéve ha a testnevelés órára a kijelölt felelős viszi le. A
tanári és a testnevelői szobában tanuló, külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat.
A tárgyaló szoba kisebb munkacsoportok, iskolavezetőségi ülések, megbeszélések céljait szolgálja. Zárása az
iskolatitkár feladata. Az iskolatitkári irodában a hivatalos ügyek intézése, és az iskolai dokumentumok őrzése
történik. A talált tárgyak kezelését a portás végzi. Az igazgatói irodába a belépés az igazgató jelenlétében
történik.
Országos telefonhívás a gazdasági irodán intézendő.
Az igazgatóhelyettesi irodában az oktató-nevelő munkával kapcsolatos hivatalos ügyek intézése történik. Az
ott elhelyezett telefont a pedagógusok csak hivatalos városi ügyek rendezésére használhatják. A helyiség zárása
az igazgatóhelyettesek feladata.
7.8 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje
A közoktatási intézmény a közoktatási törvény 38. § (2) szakasza alapján anyagi haszonszerzésre irányuló
tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadását (ha az nem sérti az
alapfeladatok ellátását) a gazdasági ügyintéző szervezi az igazgató egyetértésével. A bérleti díjak kialakítása a
megfelelő önkormányzati rendelet alapján történik. Az igazgató ezt a jogkörét a gazdasági vezetőre átruházza.
Az iskola helyiségeit üzleti, sportolási vagy más céllal igénybevevő külső bérlők, az adott helyiség átadásáról
szóló bérleti szerződés szerint tartózkodhatnak az épületben. A bérlőket a bérleti szerződésben foglaltak alapján
vagyonvédelmi és kártérítési kötelezettség terheli. Kötelesek betartani a házirendet, illetve a munka- és
tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. Üzleti tevékenységgel vagy más eseti üggyel kapcsolatban az
intézményben tartózkodni csak igazgatói engedéllyel lehet.
7.9 A dohányzás intézményi szabályai
Az intézmény épületében a dohányzás tilos. Az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken illetve programokon
(színház- és mozi látogatás, kirándulások, osztályprogramok stb.) tanulóink számára a dohányzás és az
egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos!
Alkalmazottaink számára az intézmények egy-egy pontján dohányzóhelyet jelöltünk ki. A dohányzásra kijelölt
terület táblával megjelölt. A nemdohányzók védelméről szóló törvény (1999. évi XLII. törvény A
- 23 -
nemdohányzók védelméről) 4. § (7) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak
végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse és gazdasági dolgozója.
7.10 A tanulók- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok
A tanuló- és gyermekbaleseteket a 16/1998.(IV.8) MKV rendelet 2.sz. mellékletében előírt nyomtatványon
nyilván kell tartani. Baleset esetén a helyszínen tartózkodó nevelőnek /dolgozónak/ intézkednie kell a balesetet
szenvedett ellátása felől. Ezt követően jegyzőkönyvet kell felvetetnie a balesetről a gondnoknál. A központi
iskolában gazdasági dolgozó, a tagintézményekben az iskolatitkár feladata a bejelentési kötelezettség
maradéktalan teljesítése a munkavédelmi felelős bevonásával az önkormányzat jegyzője felé. A három napon túl
gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell
tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről a fenti rendelet 2.
számú mellékletében előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, annak a nevelőnek, aki a tanulóval
tartózkodik, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8.
napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú esetén a szülőnek.
A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az
adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos
balesetet az iskolának - telefonon vagy személyesen - azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok
közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi
szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely:
· a sérült halálát, (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a
sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette)
· valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,
· orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,
· súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá
ennél súlyosabb esetek),
· a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.
A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a Szülői szervezet (közösség) és az iskolai
diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden tanuló- és
gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
Osztályfőnök feladata: Minden tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókat életkoruknak és fejlettségüknek
megfelelően balesetvédelmi oktatásban kell részesíteniük. Az ismertetés tényét és tartalmát az osztálynaplóban
dokumentálni kell. A balesetvédelmi oktatásban részt vett tanulókról nyilvántartást vesz fel, azt a tanulókkal
aláíratja és a nyilvántartási lapot az első napon leadja az igazgatóhelyettesi irodában. Az első osztályos tanulók
nyilvántartási lapját a szülőkkel kell aláíratni. Tudatosítja a tanulókkal a Házirendben megfogalmazott védő, óvó
eljárásokat. Tanulmányi és osztálykirándulások előtt felhívja a tanulók figyelmét a testi épségük védelmére
vonatkozó előírásokra, a tilos és elvárható magatartásformára, a veszélyforrásokra. A kirándulás időtartamára
elsősegély csomagot biztosít.
Minden pedagógus feladata: Szaktárgyuknak megfelelően törekedjenek a tanulók egészséges életmódjának,
szokásainak kialakítására. Hívják fel a tanulók figyelmét az adott tantárgy óráin a veszélyforrásokra, ismertessék
a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, követeljék meg azok betartását.
Ügyeletes pedagógusok feladata: A házirendben megfogalmazott szünetek rendjére vonatkozó védő, óvó
rendszabályok szigorú betartatása a tanulókkal. Az iskolában keményforrasztás,- ív- és lánghegesztés, ipari
gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületben szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka
kivételével nem végezhető. A gazdasági dolgozó feladata, hogy ezeket a munkákat úgy ütemezze, hogy lehetőleg
az épületben tanulók ne tartózkodjanak (tanítási idő után, téli, tavaszi, nyári szünetben). A tanulók a
tantermekben elhelyezett elektromos berendezéseket és egyéb szemléltető eszközöket nem használhatják: kivéve
pedagógus felügyelete mellett. számítógép és tartozékai, audiovizuális eszközök (televízió, video, magnetofon,
írásvetítő, stb.), a stúdió berendezési tárgyai.
- 24 -
8 Az intézmény kapcsolattartási formái
8.1 A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje
Az iskolában a tagintézményeket a tagintézmény-vezető képviseli. Távollétében a helyettesítési rend szerinti
helyettesítés lép életbe. A tagintézmény-vezető az igazgatóval és a központi igazgatóhelyettesekkel rendszeres
kapcsolatot tart. A tagintézmény-vezető az iskolatanács tagja. Az iskolatanács üléseken rendszeresen beszámol
az elmúlt időszak eseményeiről a tagintézmények vonatkozásában és a következő időszak teendőiről. Az
igazgatói hatáskörből ráruházott feladatokat teljes önállósággal és felelősséggel látja el. Alakuló, osztályozó és
munkaértekezletet önállóan szervezheti. Az egységes munkaterv mellékleteként a tagintézmények önálló
programtervet készítenek. A fél évi és év végi értekezlethez önálló beszámolót készítenek. A társadalmi
szervekkel a tagintézmények kapcsolattartását önállóan szervezi. Az intézmény szakmai munkájának életében a
szakmai közösségek egymás között folyamatos és kölcsönös tapasztalatszerzéseket tartanak. A kisebb óraszámú
tantárgyat tanítók egy szakmai közösséget alkothatnak. A központi iskola és tagintézményei az éves
munkatervben leszabályozottak szerint részt vesznek egymás kulturális tanulmányi és sport rendezvényein. A
tanévnyitó és tanév záró ünnepélyeket intézményenként önállóan tartjuk.
8.2 Az intézményi közösségek kapcsolattartási rendje
8.2.1 Az iskolaközösség
Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottainak
az összessége.
8.2.2 Az alkalmazotti közösség
Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógiai munkát segítő
dolgozókból, adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott
képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:
Szakmai munkaközösségek, Szülői közösség, Diákönkormányzat, Osztályközösségek, Közalkalmazotti tanács,
Érdekképviseleti szervek munkahelyi szervezetei. Alapítványok.
8.2.3 Szülői közösség
A szülői szervezetek hatáskörét a KTV 59.§ szabályozza. A szülői szervezet (közösség) iskolai szintű
képviselőjével az igazgató, a tagintézmény-vezető és az SZK összekötő pedagógusok tartják a kapcsolatot,
akiket az igazgató bíz meg.
Az iskola értekezleteire - véleményezési jogkör gyakorlását érintő napirendi pontoknál - valamint
rendezvényeire meg kell hívni az SZK vezetőségét. A meghívást a kijelölt vezető bonyolítja. A szülői szervezet
(közösség) részére évente két alkalommal tájékoztatást ad az iskola igazgatója, tagintézmény-vezető, a
diákönkormányzatok vezetői és a minőségügy vezetője. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök
tartanak kapcsolatot.
Rész szülői közösség: A tagintézményekkel kapcsolatban gyakorolja véleményező és saját hatáskörű döntési
jogosítványait. Delegáltjai képviselik a Pedagógiai Program módosításakor, a Házirend elfogadásakor.
A szülői közösség részére biztosított jogok:
Döntési jogkörébe tartozik saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,
képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl.: a szülői közösség elnöke, tisztségviselői), a szülői
közösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeiből segélyek, anyagi támogatások mértékének,
felhasználási módjának megállapítása.
Egyetértési joga van a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, véleményezési joga van az SZMSZ szülőket
is érintő rendelkezéseiben, a Házirend elfogadásakor.
A szülőkkel való kapcsolattartás formái: szülői értekezlet, Nyílt nap, családlátogatás szükség szerint, közös
fogadóóra, egyéni fogadóóra, közös iskolai szintű rendezvények, osztályközösségek és szülői közösségek közös
- 25 -
megmozdulása, meghívások rendezvényekre, értekezletre, aktuális témában nevelési tanácsadás szervezése,
szülők véleményének kikérése, összegyűjtése.
8.2.4 A diákönkormányzat
A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Saját szervezeti és működési
szabályzata szerint működik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
A Közoktatási törvény értelmében az igazgató bevonja a diákönkormányzatot az iskolai működési szabályzat, az
éves munkaterv valamint a házirend elkészítésébe. A működéshez szükséges tárgyi feltételeket az intézmény
biztosítja. Költségvetési forrásait saját bevételével teremti elő. A diákönkormányzat szervezeti és működési
szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az
iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott
diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a
nevelőtestület előtt a diákönkormányzat vezetője képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat
segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg.
A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart,
melynek összehívásáért a diákönkormányzat vezetője felel. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés
megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és
az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az
alábbiakra:
- a tanulói jogok helyzete és érvényesülése,
- az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai.
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell
őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval való egyeztetés után
szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2.§ (6) ki kell kérni az
intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához.
A diákokat a diákönkormányzati munkát segítő pedagógus képviseli az Iskolatanácsban. A diákönkormányzati
munkát segítő pedagógus és az igazgató rendszeresen kapcsolatot tart. A patronáló pedagógus rendszeresen
beszámol az Iskolatanács előtt. Felnőtt felügyelet mellett a diákok az iskola valamennyi helyiségét használhatják.
A tagintézmények diákönkormányzatai szervezik saját működéseiket és irányítják a tagintézmények
diákközösségét. Együttes ülést kell tartani küldöttek részvételével a jogosítványok gyakorlásakor.
8.2.5 Az osztályközösségek
Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe
tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai
diákönkormányzatba. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök. Az osztályfőnököt – a nevelési blokk
vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, első sorban a felmenő rendszer elvét
figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:
· Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális
tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
· Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
· Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői
közösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
· Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői
értekezletet tart.
· Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év
végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos
adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolásának adminisztrálása.
· Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
· Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra
· Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít,
közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
· Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki
munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Nevelő-oktató munkájához
foglalkozási tervet készít.
- 26 -
· Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.
· Ellenőrzi az ellenőrző könyvek tartalmát és bejegyzéseit
A közalkalmazotti tanács, a szakszervezet
A közalkalmazotti tanács a törvényben biztosított egyetértési-, véleményezési-, és tájékozódáshoz való jogkörét
a közalkalmazotti szabályzat alapján gyakorolja. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az elnök
feladata. Az érdekképviseleti szervek munkahelyi vezetőivel – a jogszabályokban előírt módon – az igazgató
tartja a kapcsolatot.
8.3 A belső kapcsolattartás formái és rendje
Az iskolatanács
Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete, beszámoltatási fóruma. Üléseiről
jegyzőkönyv készül. Az ülésen történtekről körlevél jelenik meg a dolgozók tájékoztatása céljából.
A vezetőség tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető (Kodály), a tagintézmény-vezetők, a
diákönkormányzat vezetője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a reprezentatív iskolai szakszervezet titkára, a
minőségirányítás vezetője.
Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján havonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató
feladata. Beszámolnak az adott időszakban lezajlott eseményekről, a feladatok végrehajtásáról, megvitatják az
aktuális kérdéseket, előkészítik a következő tanítási időszak feladatait nevelési és oktatási szempontból. Az
iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői közösség
választmányával, az Alapítványokkal, a Diáksport Egyesülettel.
Vezetői értekezletek
Az operatív vezetési ügyekben a központi intézményben az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gazdasági
dolgozó és a minőségirányítás vezetője heti rendszerességgel megbeszélést tart. Havonta egy alkalommal ez az
ülés kibővül a szakmai blokkvezetők jelenlétével, beszámolóival.
A tagintézményekben is ugyanez az ülésrend érvényesül.
Áttekintik a munkaterv alapján a soron következő programokat, rendezvényeket, megvitatják az aktuális
problémákat, kiosztják a következő hét feladatait, megjelölik a felelősöket.
8.4 Szakmai blokkok
Hatáskörét a KTV 58.§ és VHR 30.§ tartalmazzák. Javaslattevő és véleményezési jogköre gyakorlásával
kapcsolódik be az iskola vezetésébe. Munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola helyi
pedagógiai programját, az éves iskolai munkaterv fő célkitűzéseit. Tanulmányi, sport- és kulturális versenyeket
szervez ill. képviseli tanítványaival az iskolát.
A szakmai blokk vezetője
Az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetőleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által jelölt,
és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A szakmai blokkot a vezető, távollétében helyettese, illetve
helyettes hiányában a szakmai blokk egyik - év elején megbízott - tagja képviseli. /iskolavezetésben, nevelési
értekezleten/
Feladata:
· A szakmai blokk tagjainak véleményét figyelembe véve teljes önállósággal tervezi, szervezi, elemzi és
értékeli a szakmai blokkja programját.
· Biztosítja az információk kétirányú áramlását. A tagok észrevételeit, javaslatait, problémáit az illetékesek
felé jelzi.
· Az egységes követelményrendszer érdekében - szakmai blokkja tagjaival, a tantervi követelmények szem
előtt tartásával - a tantárgyi jegyek meghatározásánál állásfoglalást alakít ki. /értékelési rendszer/ Tantárgyai
vonatkozásában a szöveges értékelést irányítja.
· A szakmai blokkot alkotó pedagógusok munkáját értékeli.
Ennek érdekében:
· feletteseivel és önállóan is látogatásokat végezhet tanórán, szakkörön, egyéb foglalkozásokon és részt
vesz a minősítésben
· szakmai blokkja tagjainak tervezőmunkáját írásban véleményezi,
· területén a tanulók írásbeli munkájába, dolgozataiba és házi füzeteibe félévente betekinthet

- 27 -
· elemzi az év végi felmérések eredményeit,
· a tantárgyi jegyek alakulását kísérje figyelemmel az osztályozó értekezletek előtt
· meghatározza a szakmai blokkjára vonatkozóan a következő tanév fő feladatait,
· felügyeli a szakmai blokkon belüli javító- és osztályozó vizsgát,
· a blokkon belüli pályakezdő és iskolánkba érkező új tagok patronálását, beilleszkedését figyelemmel
kíséri, a szakmai segítő személyére javaslatot tesz
· a szakmai blokk ügyében megfogalmazott leveleket az illetékes vezetővel együtt írja alá
· véleményt nyilvánít a tagjait érintő tantárgyfelosztásról
· javaslatot tesz saját területének tankönyv, taneszközök, tárgyi beszerzések ügyében
· a szakmai blokk PR, szponzori tevékenységét koordinálja
· versenyeztetési, felzárkóztatási tevékenységet valamint az adott területén megjelenő pályázatok
megírását koordinálja
· az intézmény egészét érintő pályázatok megírására javaslatot tesz
A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása, részvétele a pedagógusok munkájának
segítésében
Az intézmény szakmai munkaközösségei az év során három, munkaközösségi megbeszélést tartanak, az
önmaguk által meghatározott terv szerint, illetve a munkatervben meghatározott témákban és az aktuális
kérdésekben. A munkaközösségi megbeszéléseken a munkaközösség tagjainak megjelenése kötelező, esetleges
távolmaradásukat előre jelzik a munkaközösség vezetőjének. A munkaközösség vezetőjének munkáját a
helyettese segíti. A munkaközösségek segítik a közösségbe érkező új kollégák beilleszkedését, szakmai
munkájukat segítik személyes megbeszélésekkel, konzultációkkal, óralátogatásokkal, hospitálásokkal. A kezdő
pedagógusok munkáját közvetlenül a munkaközösség tagjai közül egy szakmai segítő is segíti. Az intézmény
munkaközösségeinek vezetői az iskolatanács tagjai is, ahol képviselik a tagok érdekeit, beszámolnak a közösség
eredményeiről, munkájáról. Együttműködnek és kapcsolatot tartanak a városi munkaközösségekkel úgy, hogy
részt vesznek a városi munkaközösség által szervezett szakmai konzultációkon, továbbképzéseken, bemutató
órákon.
8.5 Külső kapcsolattartás formái és rendje
Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás
szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.
8.5.1 A kapcsolattartás felelősei
Központi iskola Tagintézmények
a fenntartó városi önkormányzat
polgármesteri hivatalával
igazgató tagintézmény-vezető
az iskolát támogató alapítványok
kuratóriumával
1. sz. igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető
az iskola körzetéhez tartozó óvodákkal
1. sz. igazgatóhelyettes,
óvodai összekötő tagintézmény-vezető
a város kulturális intézményeivel 1. sz. igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető
a művészeti és magániskolákkal igazgató tagintézmény-vezető
a Sportiskolával igazgató tagintézmény-vezető
a városi sportorvosi rendelővel
testnevelés szakmai blokk
vezetője
tagintézmény-vezető
a Kollégiummal
testnevelés szakmai blokk
vezetője
tagintézmény-vezető
a Pedagógiai Szakszolgálatokat ellátó
intézményekkel
1. sz. igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető
a Megyei Pedagógiai Intézettel
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
továbbképzés
2. sz. igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető
Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal:
tanulási nehézséggel küzdő tanulók,
beilleszkedési, magatartási rendellenességgel
küzdő gyerekek vizsgálata, foglalkoztatása
1. sz. igazgatóhelyettes
tagintézmény-vezető
1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság:
sajátos nevelési igény megállapítása,
1. sz. igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető
- 28 -
Központi iskola Tagintézmények
szakvélemény adása, felülvizsgálat
a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti
Szolgálattal:
gyermek- és Ifjúságvédelmi
felelősök
tagintézmény-vezető
iskola egészségügy 2. sz. igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető
az egyházak képviselőivel 1. sz. igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető
a város középiskolai intézményeivel
pályaválasztási f., és a 8. évf.
osztályfőnökök
tagintézmény-vezető
a Városi és Megyei Diáksport Tanáccsal
testnevelés szakmai blokk
vezetője és a DSE elnöke
tagintézmény-vezető
az iskolai DSE-kel 2. sz. igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető
A Cigány Kisebbségi Önkormányzat és egyéb társadalmi szervezetekkel együttműködési megállapodással.
8.5.2 A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje
Az iskola és a Gyermekjóléti Szolgálat közös feladata a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és
megszüntetése. Ha az iskola a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja
megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, mellyel az iskola közvetlenül a gyermek- és
ifjúságvédelmi felelősökön keresztül tartja a folyamatos munkakapcsolatot.
A központi intézményben valamint a tagintézményekben teljes önállósággal és felelősséggel a gyermek- és
ifjúságvédelmi felelősök végzik e teendőket.
Ezzel összefüggésben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök feladata
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök tevékenységének célja a prevenció, azaz munkáján keresztül a
gyermekek problémáinak minél korábbi felismerése és minél hatékonyabb kezelése, súlyosabbá válásának
megelőzése. Munkájának alapfeltétele, hogy megismerje az érintett gyermekek családi hátterét, környezetét,
kortársi és baráti kapcsolatait.
Az osztályfőnök, pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb
pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.
(Ismételt igazolatlan mulasztás, szülő(k) tartós betegsége, szülő(k) alkoholizálása, negatív irányú baráti
befolyásoltság, a család nehéz anyagi helyzete, bűnöző családi környezet stb. esetén.)
A feltárt káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására pedagógiai eszközökkel törekszik, melynek során
többféle beavatkozást tehet:
· családlátogatás, nevelési segítség életvezetési tanácsadás,
· fejlesztő, felzárkóztató iskolai program,
· rendszeres gyermek-és ifjúságvédelmi támogatás, illetve természetbeni juttatás iránti kérelemre javaslat.
Abban az esetben, ha a veszélyeztető körülmények, illetve a már kialakult veszélyeztetettséget nem lehet
intézményi keretek között megoldani, akkor elsősorban a Gyermekjóléti Szolgálat felé kell jelzéssel fordulnia.
A Gyermekjóléti Szolgálat az oktatási intézmény jelzéseit fogadja és a probléma megoldása érdekében
intézkedéseket tesz. A Gyvt. 17.§(2) pontjában megfogalmazza, hogy az észlelő-jelzőrendszer tagjaként a
nevelési-oktatási intézmények kötelesek:
· jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálatnál. (Veszélyeztetett a
tanuló, ha testi, érzelmi erkölcsi fejlődését a családi környezete súlyosan veszélyezteti. Pl. Ha a
gyermek felügyelet nélkül marad, elhanyagolás, alultáplálás, bántalmazás jelei mutatkoznak.)
· hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más
veszélyeztető magatartása esetén.
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelősnek a Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés keretében végzett
feladatai:
· részletes pedagógiai jellemzés készítése,
· hatósági beavatkozás kezdeményezésekor szükséges nyomtatványok kitöltése,
· iskolai mulasztások jelzése,
· szükség szerinti esetmegbeszéléseken történő részvétel.
- 29 -
Iskolai mulasztások jelzése a Gyermekjóléti Szolgálat felé a 16/1998. IV. 8 MKM rendelet 12.§ (1) és a 20.§ (3)
pontjai szerint:
· Az iskola kötelezettsége, feladata tanköteles tanuló esetében az első igazolatlan mulasztáskor a szülőt
értesíteni. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
· Ha egy tanítási évben a tanköteles korú tanuló igazolatlanul többet mulaszt 10 óránál, az iskola
igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt a szülők elleni szabálysértési eljárás
kezdeményezése céljából a tankötelezettség be nem tartása miatt, valamint az ifjúságvédelmi felelős
köteles a mulasztást jelezni a Gyermekjóléti Szolgálat felé.
· 30 óra igazolatlan hiányzás esetén jelzéssel él a Gyermekjóléti Szolgálat felé.
· 50 óra igazolatlan hiányzás esetén a jegyző és a Gyermekjóléti Szolgálat felé is jelzést küld.
A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.
Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé kell tennie a gyermekvédelmi feladatot ellátó
fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, drogambulancia,
ifjúsági lelkisegély telefon stb.) címét, illetve telefonszámát.
Képviseli az iskolát a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek elhelyezési értekezletén. Kezdeményezi és
propagálja a szenvedélybetegségek (drog, alkohol, dohányzás) megelőzése érdekében a Gyermekvédelmi
Szolgálat felvilágosító programjait, a szülők gyerekek és a pedagógusok körében. Kikéri a Szolgálat véleményét
a magántanulóvá való nyilvánításhoz. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök további feladatait részletes
munkaköri leírás tartalmazza.
8.5.3 Az Egységes Pedagógiai Szolgálattal való együttműködés, a kapcsolattartás rendje
A kapcsolattartás a központi és a tagintézményenként külön történik.
Az intézmény és a nyíregyházi Egységes Pedagógiai Szolgálat együttműködése az alábbiakban foglalható össze:
· Az iskola a gyermek, tanuló vizsgálatát és terápiás ellátását csak a szülő írásbeli egyetértésével kérheti. A
tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségeinek (BTMN) megállapítása céljából a szakszolgálat
vizsgálatához pedagógiai jellemzést készít a tanulóról.
· A szakszolgálat a tanuló vizsgálatát követően szakvéleményt készít, melyet megküld az intézménynek és a
szülőnek
· Az iskola a szakvéleményt nyilvántartja, BTMN esetén figyelemmel kíséri annak határidejét és kéri a
szakszolgálattól a kontrollvizsgálat elvégzését
· A szakszolgálat szükség esetén pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a
gyermeknek, tanulónak, támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való
kapcsolattartást
· A szakszolgálat ellenőrzési feladatainak elvégzéséhez a nevelési-oktatási intézmény megküldi az
ellenőrizendő gyermekek, tanulók listáját, melynek alapján a szakszolgálat éves ütemtervet készít, melyről
tájékoztatja az iskolát
· Az iskola vezetője biztosítja a dokumentumokba való betekintést, lehetővé teszi a feladatvégzésben
közreműködő pedagógus jelenlétét, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a szükséges
intézkedéseket megteszi
· A szakszolgálat ellenőrzést végző szakembere az ellenőrzés során és után biztosítja a segítő konzultációt a
nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában,
szükség esetén tájékoztatja az intézményvezetőt
Az együttműködés egyéb formái: intézményvezetői szinten személyes megbeszélés, problémafeltárás kölcsönös
biztosítása, kapcsolattartói feladatok ellátása, konzultációs lehetőségek biztosítása a pedagógusok részére a
tanuló fejlődésének elősegítése céljából. A szakszolgálat munkatársai igény szerint vállalják a nevelési
értekezleteken, szülői értekezleteken az előadás tartását, szakmai programokon, továbbképzéseken való részvétel
lehetőségével.
8.5.4 Az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás rendje
Az iskolába járó tanulók intézményen belüli egészségügyi gondozását a fenntartó önkormányzat és a házi
gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján iskolaorvos és védőnő látja el. Az iskolaorvos feladatait
az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet,
az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet végzi. Az iskolaorvost feladatainak
- 30 -
ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen munkát a 2. sz. igazgatóhelyettes végzi,
tagintézményeknél a tagintézmény-vezető.
Az iskolaorvos hetenként egyszer vizsgál, a védőnő hetente három napon tartózkodik az iskolában. A napok
kijelölése az adott tanév szeptember 15-ig megtörténik. A diákok szűrővizsgálatainak tervezett időpontját a
tanári szobában kifüggeszti.
Feladatuk:
· Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő
szűrővizsgálata (Közoktatási törvény 11. § (1) bek d) pontja előírja a diákok rendszeres egészségügyi
ellenőrzését).
· A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet
alapján.
· A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján).
· a megelőző szűrővizsgálat és az egészségügyi problémákkal küzdő gyerekek szakorvosi rendelésre utalása
· ezeknek a gyerekeknek rendszeres ellenőrzése
· felvilágosító előadások tartása egészségnevelő céllal
· a tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi és (szükség esetén) szakorvosi szűrővizsgálat
alapján könnyített vagy gyógytestnevelés órára osztják be, esetleg felmentik a testnevelés óra látogatása
alól, a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8. ) MKM számú művelődési és
közoktatási miniszteri rendelet 5.§ (2) bekezdése alapján. Az iskola tanulóira vonatkozó besorolási
összesítőt az adott tanévet megelőző tanév április 15-ig, kiegészítést, az adott tanév szeptember 20-ig a
nevelési-oktatási intézmény igazgatójának megküldik.
Az illetékes igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető feladata az egészségügyi munka feltételeinek biztosítása.
Az iskola tanulói tanévenként két alkalommal szervezett fogorvosi szűrésen vesznek részt szakorvosi
rendelőben. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban
és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. A vizsgálatra az
osztályfőnök, vagy pedagógiai segéderők kísérik el a tanulókat. A szakrendelésen osztálynévsorral és tanulói
TAJ-számmal kell megjelenni. A tanítási, vagy foglalkozási idő alatt megbetegedett, vagy balesetet szenvedett
tanulóról a felügyelő tanár gondoskodik, a jegyzőkönyv felvételéhez a központi iskolában a gazdasági
dolgozóhoz, tagintézményekben az iskolatitkárhoz fordul, szükség esetén az erre kijelölt személy orvoshoz vagy
kórházba kíséri a beteget. Gondoskodni kell a szülők azonnali értesítéséről. Az iskola vezetése közvetlen
kapcsolatot tart a védőnővel, együttműködik a Védőnői Szolgálat munkatervének, valamint az intézmény
egészségvédelmi programjának végrehajtása érdekében.
8.5.5 A hírközlési szervekkel való kapcsolattartás rendje
A hírközlési szervekkel közvetlen kapcsolatot az intézmény médiacsoportja tart. Munkájukat az iskola igazgatója
felügyeli. Az iskola igazgatója illetékes nyilatkozni az iskola egészét érintő oktató-nevelő munkáról,
gazdálkodásról. Ezt a jogát ideiglenesen vagy állandó jelleggel átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, illetve
tagintézmény-vezetőkre. Az iskola programjairól, legfontosabb rendezvényeiről tájékoztatja a helyi hírközlő
szerveket, meghívót, írásbeli anyagot juttat el hozzájuk, melyeket az adott rendezvényt szervező főfelelős
írásban juttat el hozzá. A médiacsoport tagjai az iskolai programokról, rendezvényekről fényképeket készítenek,
melyek felhasználhatók az iskolai honlap, az iskolaújság, a képújság illetve egyéb iskolai szóróanyagok,
kiadványok elkészítéséhez a megfelelő adatvédelmi szabályok betartása mellett.
Az iskola pedagógusai, egyéb dolgozói - a munkaköri leírásukban szereplő etikai kódex betartásával - az iskolát
érintő kérdésekben a hírközlő szerveknek tájékoztatást az igazgató tudtával, saját munkájukkal kapcsolatban
szabadon adhatnak.
- 31 -
9 A szülők, tanulók tájékoztatásának formái
9.1 Szülők tájékoztatása
9.1.1 Szülői értekezletek
Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként három szülői értekezletet tart,
kivéve a Vécsey Károly Tagintézmény, ahol kettőt. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az
igazgató, a tagintézmény-vezető, az osztályfőnök vagy a szülői közösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet
hívhat össze.
Rendkívüli szülői értekezlet az adott osztályban tanulók szüleinek kérésére is kezdeményezhető. Ennek feltétele
a szülők egyharmadának aláírására, és az értekezlet témájának megjelölése. A kérést az osztályfőnökhöz juttatják
el, ő továbbítja az igazgató felé, aki dönt annak megtartásáról és időpontjáról.
Összevont szülői értekezletet az igazgató és II. számú igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető hívhat össze.
9.1.2 Tanári fogadóórák
Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – havonta fogadóórát tart,
kivételt képeznek ez alól azok a hónapok, amelyeken osztály szintű szülői értekezletek vannak. A fogadóórák
időtartama legalább 1 óra legfeljebb két óra lehet. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel
megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama meghosszabbodik, de maximum 19 óráig tarthat. Amennyiben a
szülő/gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a
rendkívüli eseteket leszámítva – a tájékoztató füzet útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor illetve a
szülő/gondviselő megkeresheti a tanárt. A Vécsey Károly tagintézményben, a Kertvárosi tagintézményben évi
két fogadóórát terveznek be.
9.1.3 A szülők írásbeli tájékoztatása
Az érdemjegyeknek a tájékoztató füzetben történő folyamatos vezetése a tanuló kötelessége felső tagozaton, alsó
tagozaton a nevelő írja be azokat. A tájékoztató füzet tartalmát negyedévenként az osztályfőnök köteles
ellenőrizni, ezt kézjegyével igazolja. Ellenőrzésének megtörténtét a tájékoztató füzet hiánya esetén az
osztálynaplóban rögzíti. Az osztályfőnök levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi
eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a
fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről, lehetőleg egy héttel, de legalább
három nappal az esemény előtt. Az intézmény írásban értesíti a szülőt a tanulói jogviszony megszűnése esetén is,
illetve minden olyan intézkedésről, amit a jogszabály előír.
9.2 Tanulók tájékoztatása
A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültekor, szóbeli
feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden
tárgyból legalább (a tárgy heti óraszáma +1) osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt
képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának
számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt
(csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró
dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom kivételével) csak
egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két
héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos
büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről,
döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget
érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.
Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az aulában elhelyezett gyűjtőládába aláírásával ellátott
kérdéseit, felvetéseit, javaslatait elhelyezze, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A
Közoktatási törvény biztosítja a tanulóknak, hogy szervezett és nem szervezett formában véleményt
mondhassanak az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról. A szervezett véleménynyilvánítást (az
igazgató tájékoztatását követően) kezdeményezheti: az igazgató, a szaktanárok, a diákönkormányzat, egy osztály
diákbizottsága, vagy tanulók nagyobb közössége. Iskolánk diákjai és a diákok szülei/gondviselői az iskola
programjairól, versenyeredményeiről, adatairól tájékoztatást kaphatnak az iskola honlapjáról is.
- 32 -
A központi iskolában az iskolarádió tanári segítséggel, diákok által működtetett szórakoztatási és információs
szolgáltatás, működtetését az iskolarádió szerkesztőbizottsága látja el az ezzel megbízott pedagógus
felügyeletével.
9.3 Különös közzétételi lista
A 32/2008. - XI.24. OKM rendelet értelmében, minden nevelési-oktatási intézmény köteles az interneten is
elérhetővé tenni a törvényben meghatározott adatokat (10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet).
A lista személyes adatokat nem tartalmazhat!
A különös közzétételi lista adatai a központi intézmény honlapján, illetve a tagintézmények honlapjain található.
10 A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok
10.1 A speciális tantervű osztályba való felvétel, átvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei
Az emelt óraszámú, speciális tantervű osztályokba a tanuló a szülő támogatásával önként jelentkezik. Az emelt
szintű testnevelés osztályba bekerülésnél kizáró tényező az egészségügyi alkalmatlanság, amelyet sportorvosi
vizsgálat dönt el. Tanév közben a speciális osztályokba csak megfelelő szintfelmérői eredménnyel vagy
sportajánlással kerülhet be jelentkező. Ezzel egyidejűleg a szülő és az iskola patronáló, érintett szaktanára
nyilatkozik arról, hogy maximum egy tanév alatt pótolják az adott osztályra vonatkozó emelt szintű tantárgyi
követelményeket. Az emelt szintű testnevelés osztályokba 5. évfolyamtól szülői kérvény, edzői ajánlás,
szaktanári nyilatkozat szükséges a beiratkozáshoz. A Vécsey Károly Tagintézményben a tanulók második
osztály 2. félévétől jelentkezhetnek az előkészítő foglalkozásokra. Az ott nyújtott teljesítmény és mérések
teljesítménye alapján kerülhet be a tanuló az emelt óraszámú (matematika, angol, német) osztályokba.
10.2 Az osztályozó vizsga rendje
A javító- és osztályozóvizsgák – igazgató, illetve a tagintézmény-vezető által kijelölt időpontjáról, és a vizsgák
követelményeiről - az iskolatitkár értesíti a szülőket. A magántanulóval a felmentési határozatban közölni kell az
osztályozóvizsga helyét, idejét, tantárgyait. A vizsgabizottság kijelölése a tantárgyat felügyelő igazgatóhelyettes
feladata. A vizsgabizottság elnöke a szakmai blokk vezetője. Tagjai: a vizsgáztató pedagógus és egy azonos
szakú pedagógus, aki a jegyzőkönyvet is vezeti. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság minden tagja aláírja. A
javító- és osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga anyagát a tantervi minimum
követelmények alapján a vizsgáztató pedagógus állítja össze a szakmai blokk vezetőjének útmutatása alapján. A
továbbhaladás feltétele: a tantervi minimum legalább 75%-os tudásszintje. Az eredmény kihirdetése a
bizonyítvány kiosztásával történik, melyet a törzskönyvvel együtt az osztályfőnök állít ki, s az igazgatóval
aláíratja. A javítóvizsga jegyzőkönyvét a vizsgabizottság elnökének kell leadnia az iskolatitkárnál, aki azt iktatja,
és az irattárban őrzi 10 évig. Ha a tanuló az osztályozó vagy javítóvizsgán nem jelenik meg és távolmaradását
nem igazolja, a szülőt az osztályfőnök értesíti. A szülő kérésére az igazgató új időpontot engedélyezhet a vizsga
időpontjára.
10.3 Versenyeken, rendezvényeken való részvétel szabályozása
Nyelvvizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet
igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt 2-2 nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be
kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló
hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a
mulasztott órák számát. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon
engedélyezze és rögzítse az osztályfőnök!
Megyei tanulmányi versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt két
tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját
és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok
számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai
fordulójára szabadnap nem jár, a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak.
- 33 -
Iskolai versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), városi versenyen résztvevő tanuló három órával (180
perc) a kezdés időpontja előtt mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az
érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről.
Sportversenyek esetén – a helyi verseny kezdete előtt 2 órával, megyei versenyre az utazáson kívül 3 órával,
országos versenyre eső napon a tanuló engedélyt kap távolmaradásra. Hazaérkezésük, ha éjfél előttre esik, úgy a
következő nap első két órájáról hiányozhat a tanuló és aznap a számonkérések alól felmentést kap. Amennyiben
éjfél után érkeznek meg, a következő tanítási napon nem kell részt vennie a tanulónak.
a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az
osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el.
A középiskolák által szervezett nyílt napon egy tanuló csak egy intézményben vehet részt, melyet az
osztályfőnök igazol. A további nyílt napon való részvételt a szülő igazolja a házirendben leírtak szerint. A nyílt
napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. Az
előbb említett esetekben az osztályfőnök – a naplóban rögzíti a hiányzás okát, és a tanítási napokról, órákról való
távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.
11 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje
Az iskola által szervezett formák: napközi otthon, tanulószoba, szakkör, egyéni felzárkóztatás, érdeklődési kör,
énekkar, művészeti csoport, iskolai sportkör, tanulmányi kirándulások, külföldi utak, sítábor, tanulmányi,
kulturális verseny, házibajnokság, iskolák közötti verseny
A nem iskola által szervezett formák: hit és vallásoktatás, művészeti iskolák foglalkozásai, egyesületi edzések
Napközi otthon: Szervezése elsősorban 1-6. évfolyamon történik, de a szülők kérésére minden évfolyamon
működhet. A csoportok kialakításának szempontja lehetőség szerint az osztályok illetve évfolyamok szerinti
szervezés. A téli és tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok
összevonhatók. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. Tanítás nélküli munkanapokon az iskola
köteles gondoskodni a tanulók felügyeletéről. A téli és tavaszi szünet ideje alatt is gondoskodunk a tanulók
felügyeletéről. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16 óráig tart. 16.00 - 17.00
óráig a gyerekek számára felügyeletet biztosítunk. A Kertvárosi Tagintézményben a napközi 16.45-ig tart.
Tanulószoba: A tanulószoba szervezése elsősorban 7-8. évfolyamon történhet megfelelő létszám esetén. A
szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 14.00 – 16.00 óra közötti időtartamban az erre a célra kijelölt
tantermekben. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata a tanulók segítése az önálló tanulási módszerek
kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, felzárkóztatás, egyéni foglalkozás.
Szakkör, érdeklődési kör: Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket meghirdeti, de a tanulók és a
szülők új szakkör szervezését kezdeményezhetik, mely történhet ingyenes vagy térítési díjas formában.
Indításáról a szakmai blokkvezetők véleményének meghallgatásával az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető
dönt. A szakköri tagság egész évre szól, amit a szülők jelentkezéskor aláírásukkal tudomásul vesznek. A
foglalkozások időtartama heti 1 óra /45 perc/ vagy heti 2 óra /2x45 perc/. A szakkörök vezetői munkájukat
végezhetik kötelező óraszámban, túlórában vagy vállalkozásként. Ha a foglalkozások a nevelő kötelező
óraszámában benne vannak, akkor az 1. tanítási héttől az utolsó tanítási hétig tartanak. Egyéb esetben októbertől
május végéig. A szakkör vezetője a tanulók véleményének figyelembevételével éves programtervet készít. A
foglalkozásokról szakköri napló vezetése kötelező. A szakkörök működéséhez a tanulóknak anyagi eszközökkel
hozzá kell járulniuk. Év végén zárófoglalkozás keretében ad összegzést tevékenységéről a szakköri közösség.
Énekkar, művészeti csoport: A szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, heti 1x45 vagy 2x45
perces időtartamban működhet. A tanulók önkéntesen jelentkezhetnek, felvételükről a csoport vezetője dönt. A
felvétel 1 tanévre szól. A művészeti csoport tagjai anyagilag is hozzájárulnak a csoport működéséhez.
Az iskolai sportkör: Iskolánkban a diákolimpiai számok közül a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda,
tájfutás, úszás, atlétika és sakk sportágakban versenyeznek a tanulók teljesítményük függvényében. A
tömegsport és szabadidős sportfoglalkozások, túrák, táborok nyitottak, nem versenyspecifikusak. Az iskolai
sportkör foglalkozásainak a testnevelés munkaközösségi programmal, versenynaptárral kell összhangban
lenniük. Az iskolai sportkört vezetőség irányítja az éves munka és költségvetési terv alapján. A sportkör vezetése
közgyűlésen értékeli az éves munkát, választja meg tisztségviselőit. Az iskolai sportkör szabályszerű
működéséért az elnök felel. Az iskolai sportkör működésének szabályait annak működési szabályzata
tartalmazza. Az iskolai sportköröket a Móricz DSE és a tagintézményi DSE-k vagy iskolai sportkörök irányítják.
- 34 -
A mindennapi testedzés formái és rendje:
· Az intézmény évfolyamonként egy tanulócsoportban emelt szintű testnevelés osztályt működtet.
· 1-4. évfolyamon a délutáni időszakba órarendbe iktatott mindennapos testnevelési foglalkozásokat
szervezünk
· A kötelező tanórákon felül a többi tanulócsoport számára 5-8. évfolyamon órarendben rögzített tömegsport
foglalkozások biztosítják a mindennapos testedzést. Ennek keretében szerveződnek a házi bajnokságok,
úszásoktatás, turisztika, aerobik foglalkozás.
· Ezeket a mozgáslehetőségeket kiegészíti még az éves munkatervben szereplő versenyzés és a napközi
otthon keretében szervezett szabadidős játék és sportfoglalkozás ill. sportmegmozdulás.
· Az iskolai sportkör csoportjaiban - különböző szakágakban - rendszeres sporttevékenységet folytathatnak
tanulóink.
· A Városi Sportiskola követelményeinek, elvárásainak alárendelve az intézményben sportági szakosztályi
utánpótlás képzés folyik.
· Az utánpótlás szakosztályok felkészülési lehetőségeit az intézmény létesítményeinek igénybevételével
biztosítjuk.
· A Móricz DSE és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás módját és formáit az DSE Szervezeti és
Működési Szabályzata tartalmazza.
A szakkör, énekkar, sportkör munkaprogramját az illetékes igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők hagyják
jóvá.
A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók
intézményi, városi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A
meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és
az igazgatóhelyettesek és tagintézmény-vezetők felelősek. Tanfolyamok igazgatói engedéllyel a gyerekek
érdeklődésének függvényében szervezhetők. A tanfolyamok díját az igazgató és a gazdaságvezető – az azt
vezető pedagógussal egyetértésben határozza meg, amelyet a tanulók a tanfolyam indulásakor havi részletben
fizetnek be a szakkörvezetőnek. Az iskola ezen – a pedagógiai programban nem szereplő – szolgáltatásaiért
térítési díjat szedhet, a szülő írásos beleegyezésével.
Az egyéni felzárkóztatások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való
felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.
Az iskola könyvtára a tanítási napokon a könyvtár nyitva tartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok
rendelkezésére. A könyvtárosi feladatok ellátását főállású könyvtáros végzi az igazgató megbízása alapján.
Feladatai közé tartozik a kölcsönzésen kívül a leltárak elkészítése, tanári kézikönyvtár vezetése, segédkönyvek
beleltározása és selejtezése, valamint a tartós tankönyvekkel kapcsolatos feladatok ellátása. Az igazgatóval, a
gazdaságvezetővel és a munkaközösség-vezetőkkel történt egyeztetés után gondoskodik az állomány
gyarapításáról és elvégzi az ezzel járó feladatokat. Az iskolai könyvtáros feladatait a munkaköri leírása
részletesen tartalmazza. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a 13. fejezet és a könyvtár működési
szabályzata tartalmazza.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle
közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele
ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket
a szülőknek kell fedezniük.
A tanórákon kívül szervezett eseti foglalkozások a mozilátogatás, színházlátogatás, hangverseny-látogatás és
tanulmányi kirándulás. Ezeken a szervezett programokon a diákok önkéntes alapon vehetnek részt, felnőtt kísérő
– általában az osztályfőnök és/vagy osztályfőnök helyettes vagy napközis nevelő – felügyelete mellett. Ezeken a
programokon a tanulókra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint az iskolai programokon való részvétel
alkalmával.
Tanulmányi kirándulások: Időpontja: Az adott tanév őszén egy kijelölt tanítási napon együtt menjen az alsó,
illetve a felső tagozat. Az osztályközösségek tanulmányi kirándulásaikon megismerik népünk kulturális
örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a kiránduló hely földrajzi adottságait
és természeti értékeit. Az osztályfőnök feladata, hogy az iskolai kirándulási terv alapján megszervezze az
osztályközösségének a tanulmányi kirándulást. Kísérőként napközis nevelő, helyettes osztályfőnök, pedagógiai
segéderő vagy szülő is közreműködhet. A szervezésnél törekedni kell arra, hogy 1-7. osztályig egy napos, 8-
16.00 óra időtartamú kirándulás kerüljön lebonyolításra. A kirándulási terv tartalmazza a helyszínt, a kirándulás

- 35 -
célját, időtartamát. Az osztályfőnöknek a tanulmányi kirándulás költségének beszedéséről szóló ívet a tanév
végéig a naplótartóban meg kell őriznie. A tanulmányi kirándulás kezdete előtt a kirándulók névsorát, a vázlatos
programot le kell adni az illetékes vezetőnek.
Az osztályfőnök a kirándulási tervben szereplőn kívül is szervezhet osztályának kirándulásokat. Ezeket
tanulmányi időn túl és osztályprogram keretében végzi. A tanulmányi, kulturális verseny, sportvetélkedő,
diáknap a tanév munkatervének része, amely meghatározza a rendezvény szervezésének felelőseit.
Az iskolai tanulmányi, kulturális versenyt, a sportvetélkedőket a szakmai blokkok tervezik, szervezik. A
diáknap, fordított nap, gyermeknap, farsang, iskolakarácsony a diákönkormányzat szervezési feladata.
Az intézmény versenyeinek értékeléséről, díjazásáról, az egész iskolaközösséggel történő megismertetéséről a
diákönkormányzat és a felelős szaktanár gondoskodik. Ugyancsak az iskolagyűlésen ismerhetik meg tanulóink
külső, városi, megyei versenyeken elért eredményeinket.
A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek.
A központi intézmény kirándulási helyszínei
1.o. Nyíregyháza-Sóstó; 2.o. Harangod;; 4.o. Vaja, Tákos, Csaroda; 5.o. Debrecen - Hortobágy; 6.o. Eger; 7.o.
Szabolcs - Szatmári körút vagy Aggtelek; 8.o. Budapest vagy Dunakanyar vagy Ópusztaszer
A Vécsey Károly Tagintézmény kirándulási helyszínei: 1-2.o. Nyíregyháza-Sóstó, 3.o. Tokaj, Szabolcs, 4.o.
Sárospatak, 5.o. Debrecen, 6.o. Zempléni körút, 7.o. Miskolc – Lillafüred, ; 8.o. Szatmári körút.
A kirándulások helyszíneitől való eltérés az Iskolatanács engedélyével lehetséges.
A tagintézmények egyedi kirándulási terv szerint.
12 Intézményi hagyományok ápolása, rendezvények
12.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése,
öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos
aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.
Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és
rendben kötelesek megjelenni. További előírásokat az intézményi hagyományokat taglaló rész tartalmazza.
12.2 A hagyományápolás külsőségei
A központi intézmény logójának leírása
Kör alakú embléma. Középen nyitott könyv, fedelén M ZS monogrammal,
körben Móricz Zsigmond Általános Iskola Nyíregyháza felirat.
A központi iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete
Lányok: fehér blúz, sötét alj, iskolai nyakkendő.
Fiúk: fehér ing, sötét nadrág, iskolai nyakkendő.
Az 1. osztályos tanulók az iskolai egyen nyakkendőt a beiratkozáskor önköltségi áron
vásárolhatják meg.
A Kertvárosi Tagintézmény logójának leírása
Pajzs formájában és színében jelképezi iskolánk kertvárosi jellegét.
Az életet jelképező fa oltalmában a nyitott könyv és a ceruza a tudáshoz vezető
utat szimbolizálja.
Színei belső harmóniát sugároznak.
A Kertvárosi Tagintézmény ünnepi viselete
Lányok: fehér blúz, sötét alj.
Fiúk: fehér ing, sötét nadrág.
- 36 -
A Váci MihályTagintézmény logójának leírása
Kör alakú embléma. Középen négy jegenye, a gyalogút végén egy, az iskolát jelképező
épület. A jegenyék az 1990-ben, Váci Mihály nevének felvételekor az intézményt
alkotó négy iskolaegységet jelképezik. Körben Váci Mihály Általános Iskola
Nyíregyháza felirat.
A Váci MihályTagintézmény ünnepi viselete
Lányok: fehér blúz, sötét alj.
Fiúk: fehér ing, sötét nadrág.
Jelvény viselet.
A Vécsey Károly Tagintézmény logójának leírása
Kör alakú embléma középen Vécsey Károly képével. Körben „Vécsey Károly
Tagintézmény” felirattal.
A Vécsey Károly Tagintézmény ünnepi viselete
Lányok: fehér blúz, sötét alj, nyakkendő.
Fiúk: fehér ing, sötét alsó, nyakkendő.
Az elsős osztályok tanulói az iskolai egyen-nyakkendőt a beiratkozáskor önköltségi áron vásárolhatják meg.
A központi iskola hagyományos sportfelszerelése
Alsó tagozat:
Lányok: kék mez, fehér póló
Fiúk: fekete nadrág, fehér póló
Minden tanulónak váltott sportcipő.
Felső tagozat:
Lányok: fehér póló, fekete nadrág
Fiúk: fehér póló, fekete nadrág
Minden tanulónak váltott sportcipő.
Őszi, téli időszakban kinti órákon szabadidőruha, indokolt esetekben benti órára sötét hosszú alsó.
A Kertvárosi Tagintézmény sportfelszerelése
Fekete nadrág, fehér póló
A Váci Tagintézmény sportfelszerelése
Sötét nadrág, fehér póló
A Vécsey Károly Tagintézmény sportfelszerelése
Sötét nadrág, fehér póló
12.3 Az intézmény rendezvényei
KÖZPONTI INTÉZMÉNY
A tanévnyitó ünnepély az 1. és 2. évfolyam számára, az október 6. és október 23-i megemlékezés, az
iskolakarácsony, a farsang, a március 15. megünneplése, a Móricz napok, a Kulturális és Sportrendezvények a
jubileumi években 5 évente, a ballagási és tanévzáró ünnepély.
12.3.1 Egyéb rendezvények
Gyermeknap, fordított nap, disco, napközis kavalkád, osztályprogramok, sportnap, bemutatkozik iskolánk, nyílt
nap.

- 37 -
12.3.2 Az iskola külső kapcsolatait is érintő rendezvények
Angol-német nyelvi vetélkedő megyei szinten 5-8. osztály, Dienes megyei matematika verseny 1-8. osztály,
RUT-IN-FO megyei informatika verseny 6-8. osztály, Mikulás labdarúgó kupa, Móricz nemzetközi röplabda
kupa, Diákolimpiai versenyek, Óvodás vetélkedő, városi szintű rajzpályázat a Móricz Napok keretében
12.3.3 Iskolai szintű tantárgyakhoz kapcsolódó házi versengések
A humán tárgyak és művészetek területén:
a Kazinczy szépkiejtési verseny, rajzverseny, a helyesírási verseny, a Kodály népdal verseny, az Irodalombirodalom
olvasottsági verseny.
A matematika, technika, informatika blokkban:
a Dienes matematika verseny, a RUT-IN-FO informatika verseny, a számítógépes rajzpályázat, a geometriai és
modellkészítő pályázat, alapműveleti verseny a nem tagozatos osztályoknak
A természettudományi blokkban:
a komplex természettudományi vetélkedő, Víz Világnapja, az Állatok Világnapja és a Föld Napja, a Madarak és
fák napja rendezvények
Az idegen nyelvek és társadalmi ismeretek blokkban:
a Kis történész házi vetélkedő, a megyei írásbeli feladatlapos verseny angol és német nyelvből
A testnevelés területén:
Egészséghét, házibajnokságok labdarúgás, atlétika, kézilabda, kosárlabda és tűzharc játékban, a szülők - diákok
sportnapja, a tanár - diák sportrendezvények, az óvodásoknak – „Jó játszóhely az iskola udvara”
A KERTVÁROSI TAGINTÉZMÉNY EGYEDI RENDEZVÉNYEI
Tanulók számára szervezett hagyományos programok:
- ünnepélyes tanévnyitó, tanévzáró /ballagás/
- első osztályosok fogadása, megajándékozása - Csibeavató
- óvodások fogadása tanévenként egyszer
- ünnepek - télapó, karácsony, farsang, gyermeknap, anyák napja
- Kertvárosi Napok
- kirándulások
- táborozások
- kulturális bemutató
Felnőtt dolgozók számára szervezett programok:
- közös kirándulás tanévenként egyszer
- nyugdíjba vonulók búcsúztatása
- kétévenként kulturális bemutató
- szakmai nap: évente egy alkalommal
- tanév búcsúztató
- alapítványi bál - /2-3 évenként/
A VÉCSEY KÁROLY TAGINTÉZMÉNY EGYEDI RENDEZVÉNYEI
Ünnepélyek: tanévnyitó, október 6-i megemlékezés, karácsony, március 15.
Egyéb rendezvények: október 23., Víz világnapja, Költészet napja, Trianon
Iskolai szintű rendezvények: Nyelvek délutánja, házi versenyek, bajnokságok, fordított nap, disco, karácsonyi és
húsvéti vásár, kulturális gála 3 évente.
Külső kapcsolatokat érintő rendezvények: Vécsey-s hét, városi versenyek, Alapműveleti Megyei Matematika
verseny, Nyílt napok a leendő elsősöknek, Kamara néptánc és népdal éneklési verseny.
- 38 -
A VÁCI MIHÁLY TAGINTÉZMÉNY EGYEDI RENDEZVÉNYEI
Az alsós és felsős munkaközösségek szervezésében: Nemzeti ünnepek (október 6., október 23., március 15.)
Hagyományőrző programok: Egészséghét, Mihály napi vásár, Szülői szervezet bálja, Karácsony, Kiszézés,
Pünkösd, Farsang
DÖK szervezésében: Mikulás, Váci napok, Gyermeknap
Versenyek: Szépkiejtési verseny, Szavalóverseny 1-4. o., Német szavaló 5-8. o., Váci szavaló 5-8. o., Észtorna
3-4. o., Műveltségi verseny 5-8. o., EU vetélkedő (2 évente), Városismereti (2 évente), Illemtan,
Környezetvédelmi versenyek, Rajzversenyek, Alapműveleti matematika 4-8. o., Nyelvgyötrő 7-8. o.,
Sportvetélkedők, Föld napi versenyek.
13 Az iskolai könyvtár működési rendje
13.1 Jogok és kötelezettségek
Az iskolai könyvtárat az intézmény tanulói, nevelői, adminisztratív és egyéb dolgozói használhatják. A
könyvtárban az olvasó csak a könyvtáros jelenlétében tartózkodhat, a könyvtáros tudta nélkül a könyvtárból
dokumentumot kivinni tilos. A könyvtárban csendet, rendet kell tartani, oda táskát, kabátot és élelmiszert bevinni
nem lehet, mobiltelefon használata tilos. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait a beiratkozott olvasók vehetik
igénybe.
13.2 A könyvtár szolgáltatásai
Alapszolgáltatások:
· A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata
· Könyvtárhasználati órák, csoportos foglalkozások
· Tájékoztató irodalomjegyzék összeállítása
· Adott szaktárgyhoz illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés
· Iskolai rendezvények (szavalóverseny, kerekasztal-megbeszélés) lebonyolítása
· Kölcsönzés (a kölcsönzés feltételei l. később)
· Az állományfeltáró eszközök használata, a könyvtáros felügyelete mellett
Kiegészítő szolgáltatások:
· A könyvtár a birtokában lévő dokumentumokból másolási szolgáltatást nyújt az olvasóinak
· A másolásszolgáltatás díjszabását a könyvtárban jól látható helyen ki kell függeszteni.
· A másolási díjat az olvasónak készpénzben kell megfizetni, a pénz átvételéről a könyvtár köteles nyugtát
adni.
13.2.1 Beiratkozás
A beiratkozás személyesen, a beiratkozási lap kitöltésével és annak aláírásával történik, a kiskorú tanuló esetén a
szülő/gondviselő aláírása is szükséges.
Az olvasó a beiratkozás után olvasójegyet kap, melyet minden kölcsönzéskor magával kell hoznia, csak ezzel
lehet kölcsönözni.
Az olvasó illetve a kiskorú nevelője a beiratkozáskor nyilatkozatot ír alá, amellyel igazolja és elfogadja a
könyvtár használati szabályzatot és az esetleges károkozásért felelősséget vállal.
13.2.2 Kölcsönzés
A könyvtár állományából kölcsönözhetőek a szépirodalmi művek, ismeretterjesztő művek, tankönyvek, tartós
tankönyvek. Nem kölcsönözhetőek: a kézikönyvtár állománya, az időszaki kiadványok. Részben
kölcsönözhetőek a nem hagyományos dokumentumok. Ezeket a dokumentumokat csak tanórákra vihetik el az
olvasók. Az olvasók számára egyidejűleg összesen 1 db dokumentum kölcsönözhető a könyvtárból, ez alól
kivételt képeznek a tankönyvek és a tartós tankönyvek. A felnőtt olvasók számára több dokumentum is
kölcsönözhető, darabszám korlátozás nincs. A kölcsönzés időtartama 2 hét, mely az olvasó kérésére egy
- 39 -
alkalommal meghosszabbítható 1 héttel. A tankönyvek/tartós tankönyvek kölcsönzési határideje az adott tanévre
szól.
13.2.3 Visszavétel
Ha a kölcsönzött dokumentum elveszett vagy megrongálódott azt az olvasó pótolni vagy megtéríteni köteles a
könyvtár számára. Ilyen esetben azonos vagy újabb kiadású példánnyal kell az elveszett vagy megrongálódott
dokumentumot pótolni vagy a dokumentum mindenkori beszerzési értékét kell megtéríteni. Erről az olvasó
írásbeli értesítést kap. Ha a tanuló jogviszonya az iskolával megszűnik könyvtári tartozását rendezni kell. A
könyvtár heti 22 órában tart nyitva. A könyvtár nyitva tartási idejét a szükségleteknek megfelelően a
könyvtárvezető határozza meg. Az érvényes nyitva tartási időt a könyvtár bejárati ajtajára és a tanári szobában ki
kell függeszteni, valamint az iskola összesített órarendjében szerepeltetni kell.
13.3 A könyvtár nyitásának és zárásának rendje
A könyvtár zárásakor a könyvtáros köteles valamennyi nyílászáró szerkezetet becsukni és az elektromos
berendezéseket kikapcsolni. Ha a könyvtár helyet ad valamilyen rendezvénynek, a könyvtár zárásáról a
rendezvény szervezőjének kell gondoskodni. A rendezvény szervezője a könyvtárat köteles tisztán és eredeti
állapotában elhagyni.
Az iskolai könyvtár működésének részletes szabályait a könyvtár működési szabályzata tartalmazza.

- 40 -
14 Az intézmény szervezeti felépítése és vezetési szerkezete
IGAZGATÓ
Vécsey Károly
Tagintézmény-vezető
Vécsey Károly
Tagintézményvezető
-helyettes
Váci Mihály
Tagintézmény-vezető
Alsós
munkaközösség
Felsős
munkaközösség
Diákönkormányzat
Gyermek és
ifjúságvédelmi felelős
Tagintézmény
minőségirányítási
csoport
Kertvárosi
Tagintézmény-vezető
1-2. o.
munkaközösség
3-4. o.
munkaközösség
Humán
munkaközösség
Reál
munkaközösség
DSE
Könyvtáros
Szülői Közösség
Diákönkormányzat
II. sz.
Igazgatóhelyettes
Matematika –
informatika blokk
Testnevelés és
természettudományi
blokk
Mérés, értékelés
felügyelete
Szülői Közösség
DSE
Diákönkormányzat
Minőségirányítási
csoport
I. sz.
Igazgatóhelyettes
Anyanyelv és
művészetek blokk
Idegen nyelv és társ.
ismeretek blokk
Nevelési blokk
Oktatástechnikus
Könyvtáros
Gyermek és
ifjúságvédelmi felelős
1-2. o.
munkaközösség
3-4. o.
munkaközösség
Humán
munkaközösség
Oktatástechnikus
Természettudományi
munkaközösség
Nevelési
munkaközösség
Gyermek és
ifjúságvédelmi felelős
Gazdasági ügyintéző
- karbantartók
- takarítók
Tagintézmény
minőségirányítási
csoport
Gazdasági ügyintéző
- karbantartók
- takarítók
- konyhai dolgozók
Iskolatitkár
Gazdasági ügyintéző
- karbantartók
- takarítók
- konyhai dolgozók
Szülői Közösség
Szülői Közösség
Iskolatitkár
Könyvtáros
Diákönkormányzat
Rendszergazda
Ped. asszisztens
Gazdasági vezető
Iskolatitkár
Gazdasági ügyintéző
- karbantartók
- takarítók

- 41 -
15 Záró rendelkezések
Jelen Szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a jelzett közösségek
egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.
Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok
tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók,
amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének
megítélése ezt szükségessé teszi.
Nyíregyháza, 2011. …………………...
Dr. Fedor Mihályné sk
mb. igazgató

- 42 -
NYILATKOZAT
A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és
működési szabályzat elfogadása során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Körmendiné Nagy Marianna
a közalkalmazotti tanács elnöke
A Móricz Zsigmond Általános Iskola és tagintézményei Szülői Közössége képviseletében és felhatalmazása
alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása során egyetértési és
véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Gergely Edit
a szülői közösség nevében
A Móricz Zsigmond Általános Iskola és tagintézményei Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása
alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása során egyetértési és
véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Juharosné Várhelyi Ildikó
a diákönkormányzat vezetője